Irodalmi Szemle, 2017
2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - Bakos Gábor: Megtestesült szociográfia - A szociografikus film testtapasztalata (tanulmány) / SZOCIO BÓNUSZ
Bollok Csaba „tarsadalmi hatasu muve” a narrativ struktura szintjen igencsak egyedi muvariansa a Budapesti Iskola dokumentarista filmformainak, mivel igen sok alkotashoz vagy alkotoi modszerhez kotheto. A legalapvetdbb kiindulasi pontja a filmnek az volt, hogy miutan a rendezo ratalalt Varga Mariara (Iszka), eldobott minden korabbi dtletet, es antropoldguskent sok even at rengeteg idot tdltott vele, illetve a banyavarosban. Miutan behatoan megismerte dt, es a lany hetkoznapi elhanyagolt es kimeletlen eletet, a jeleneteket Iszka eletebol teremtette ujra, majd hozzaillesztette a lanykereskedes utolso szekvenciajat. Vagyis a melyszegenyseget es hanyatott gyermekkort eletevel hitelesen kepviselo es igazold alak kivalasztasa utan a rendezo „szituacioba allitotta” dt. Ahogyan a narrativ dokumentumfilmek eseteben tettek azt a hetvenes evektol kezdodoen, ugy Bollokek is hosszu eveken keresztul kovettek az eletet. Az a cel lebegett az alkotok (Bollok Csaba es Francisco Gozon) szeme elott, hogy dramatizalt modon ugyan, de a leheto legnaturalisabb modon meseljek el Iszka alakjan keresztul egy melyszegenysegben elo utcagyerek tipikus eletet. 2002-tol szamitva negy ev „reszt vevo megfigyeles” eredmenye a kesz forgatdkdnyv: „hagytam, hogy az esemenyek vezessenek, a fiktiv elemek helyere valosagos elettoredekek kerultek, dobtam a kosarba, amit irtam, amit lattam. Maria vasat gyujt, takarit egy boltban, kantinban kereget, banyaszokkal zsugazik.” Azonban a film csak az antropologiai termeszetu anyaggyujtes tekinteteben alkalmazta a Shiffer-fele narrativ dokumentumfilmek modszeret, a dramatizalas es a film stilusanak vonalvezetese mar a dokumentum-jatekfilmek kevert strukturajahoz igazodik. Az Iszka utazasa a narrativ dokumentumfilmek teren leginkabb a Cseplo Gyurihoz illeszkedik, az egyetemesse novelt szegenysegabrazolasa miatt. A ket filmben a hatranyos helyzet nem etnikai kerdes. A kirekesztett, iranyveszett szegenyseget szociografikus megfigyelesekbdl emelik altalanos emberi „dokumentumma”. A rendezo celja itt is az volt, hogy egy tarsadalmi szintu valsag helyzetkepet egy maganszemely dokumentarista igennyel megrajzolt szemelyes portrejan keresztul abrazolja. Ahogyan „[a] szerencsesen megtalalt alaphelyzet es a szereplo lehetove teszi, hogy a modszeres tarsadalomtudomanyi analizis es a fikcios dramaturgiai szerkezet egymast kiegeszitve, mintegy egymasbol kovetkezve epiiljon fel, megteremtve ezzel a szociologiai szempontbol is gazdag, ugyanakkor a privatszfera allapotszeruseget megdrzo fikcios dokumentarizmus egyensulyi allapotat. Cseplo Gyuri egy tipikus tarsadalmi helyzet aktiv kepviseloje24 ” - ahogyan Iszka is. Azonban az Iszka utazasa csak a figuraabrazolas es a tarsadalmi kepviselet szempontjabol hasonlit a Cseplo Gyurihoz. Narrativ abrazolasmod tekinteteben igen kevert. Az allapotszeruseget es eletkepeket felvonultato dokumentarista disznarraciot hasznalja egy ideig a film, amely meg a dramai toltetu esemenyeket is a koz-2 4 Gelencser, Felelemrengeteg, 266.
