Irodalmi Szemle, 2017
2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - Bakos Gábor: Megtestesült szociográfia - A szociografikus film testtapasztalata (tanulmány) / SZOCIO BÓNUSZ
egy egesz rettego tarsadalmi test - vagyis a kielesedett cigany-magyar etnikai ellentetek - kollektiv dokumentaciojava alakul. A film nagyon eletkozeli allapotbol, a vedtelen, kiszolgaltatott privtitember szurojen keresztiil teremti meg a retteges erzetet. De ezek a szereplok megsem egyeniek, sokkal inkabb a peremen elok tipizalt atlagkaraktereit reprezentaljak, igy viselkedesukkel es tetteikkel az alkotok leginkabb a tarsadalmi hierarchiaban elfoglalt helyuket hatarozzak meg - vagyis a vedekezni keptelen, megfelemlitett, gyenge atlagos kisembert. A retteges-helyzetbe hozott alakok tipizalt tarsadalmi gesztusaibol es egyeni testi reakcidibol osszerakodd „szocialis testhelyzetiik” paradigmatikussa lesz. A filmben nemcsak a tarsadalmi hovatartozas alapjan, es etnikai alapon torteno gyilkolas szociologiai jelensegerol, hanem az e kore szervezodo, ossztarsadalmi valsagrol is kepet kapunk: a rendezoket-szerzoket az a tarsadalmi es politikai szerepvallalas jellemzi, amely a hetvenes evek dokumentarizmusanak paradigmatikus dramaturgiajahoz hasonlit.20 A film szubjektivista tarsadalmi korkepe alapvetden egy altalanos tarsadalmi felelem, es a kirobbanasra kesz kozfesziiltseg elfojtott agressziojanak lethelyzetet „adja at” a targyias, dokumentarista abrazolasmodban. A legtobb fenomenologikus (a valosag felszfnet letapogato) jelenetben azt mutatjak meg nekiink, hogy a roma csalad milyen retteges kozepette eli a hetkoznapjait, es hogy a szemelyes rettegesiikon egyenkent hogyan probaljak tultenni magukat a csaladtagok. De a film rendelkezik olyan rovid, tdmdr, mellekkonfliktusokat szinre vivo szalakkal es epizodokkal is, amelyek a filmbeli hatarhelyzet tarsadalmi vonatkozasait, es az altalanos tarsadalmi statuszertekeket jeloli ki a tarsadalmi viszonylatok tukreben. A film mar az elso lfrai hangvetelu temetes-jelenettel ramutat a szerzoi hitvallas dokumentarista-szociograf gyokereire. Sara Sandor Ciganyok cfmu lfrai21 , dokumentarista poetikajat idezi ez a bevezetd setajelenet. Ezt megelozden a bizalmatlansagot sugallo suru, atlathatatlan fekete erddrengeteg egysegesen hajladozo lombkoronainak nonfigurativ jellegu, „remegd” tajkepevel talalkozunk, majd a kovetkezo bevezetd epizodban, a jelentessurfto poetikai eszkozbkkel megalkotott egyetlen beallftasban a film dokumentarista kepfelfogasa stilust valt. Egy archaizalo dokumentarista oskepbol atlepiink a mindennapok fekete koznapi kolteszetebe. Egy a kepen kiviilrol hangzo, roma siratodalt hallunk. A porviharral es a tavoli pislogo napkoronggal sejtelmesse es elemeltte tett dombos termeszeti tajbol elobukkan a foszereplo fiu napfenytol csillogo, barna felmeztelen alakja. Elhalad a telepules szelen levo temeto mellett, ahol eppen egy roma temetes zajlik. A siratoenek diegetikussa valik, es a lfrai, artisztikus, szociografikus stilizaciobol atlepiink a naturalista-dokumentarista stilizacioba. A kamera elhagyja a fiut, es megtorpan egy fix jelenetzaro kepen, amely a temeto gazbol, fubol, elhalt viragbol allo hatalmas szemetdombjat mutatja. 2 0 Kovacs, i.m., 230. 2 1 A szociologiai lilmlira rbg-kolteszetenek keppoetikajarol lasd bovebben: Bakos Gabor, „Valaha madarak voltunk”: Sara Sandor modernista filmkepenek kialakulasa a hatvanas evekben keszitett rovidfilmjei tukreben = Pro Patria: Sara 80, Budapest, Magyar Muveszeti Akademia, 2014,124-128.
