Irodalmi Szemle, 2017
2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - Bakos Gábor: Megtestesült szociográfia - A szociografikus film testtapasztalata (tanulmány) / SZOCIO BÓNUSZ
Gelencser Gabor. Velemenye szerint ez az alapveto elteres a ’70-es evekben megsziileto antropoldgiai-jellegu9 , a tudomanyos igenyesseg szintjet megkovetelo szociografikus dokumentarizmus, es a ’60-as evek cselekvo, „illuzid-realizmusa” kozott. 9 „A hosszas megfigyeles soran a nezd a tarsadalmi aktor viselkedesebol emberi sajatossagait, tarsadalmi helyzetenek antropologiai vonasait erheti es elheti meg belulrol. A befogadas soran a viselkedes megelese nem formalddik rogton narratfv informaciova vagy retorikai alakzatta, hanem a befogado emberkepet szinesiti, amelyet az osztalyozas rendszerezes folyamatai soran tarsadalmi osztalyokhoz, etnikai csoportokhoz stb. csatolhat. A filmi befogadas soran a mas emberekrol (es altaluk esetlegesen egy embercsoportrol) a viselkedesiik hosszas figyelesebol nyert tudast antropologiai tapasztalatnak nevezem. Az idotartamnak ez a funkcidja az antropologiai funkcio.” Stohr, i.m. 10 „[...] a modern es keso modern nagy absztrakt formak mellett ez is ervenyes es meghatarozo hagyomanya a magyar filmmuveszetnek, amely a hetvenes evek Budapesti Iskolajaban eri el csucspontjat, s mai napig kovetendo modszertani mintat nyujt a dokumentumfilmesek szamara.” Gelencser Gabor, Felelemrengeteg. Fliegauf Bence: Csak a szel = Uo, Az eredendo mdshol, Budapest, Gondolat, 2014, 328. A mikrorealista szituacioba beleptetett „dokumentum-maganemberekkel” (tarsadalmilag jellemzd alakokkal) foglalkozd „szubjektiv dokumentarizmus” almufajat kepviselo Budapesti Iskola a szociofilm mufajan belul bontotta ki a „szemelyes tarsadalmi dokumentarizmusat”. Az iskola fikcios dokumentumfilmjeinek „hetkoznapi kolteszete” az amator szereploknek, vagy tarsadalmilag jellemzd „megfigyelt maganszemelyeknek” a gesztusait, beszedmodjat abrazolta, illetve a spontan testi/ fiziognomiai reakciok altal hitelesitette a szociografikus szituacidkat, amelyekben az antropologiailag jellemzett es megdrokitett testi viselkedes dokumentacidja is bekovetkezik. A koznapi (maganeleti es munkahelyi) elettevekenysegiik kozben, a viselkedesi formaik bemutatasaval, a testi reakcioikkal is jellemzett, tipikus tarsadalmi figurak „szubjektivitasa” egy tarsadalom es egy korszak kollektiv magatartasformait es testi tapasztalatait is magaba foglalta. A hetkoznapi tarsadalmi viszonyok kozott letezo egyenek vilaganak kozvetlen bemutatasa a targyszeru, felszini jelentesadassal tortenik. Ezekben a filmekben a kamera statusza is megvaltozik, a kamera maga is reszese az esemenyeknek megfigyelokent (Id. a cinema direct, a cinema verite modszertanat). A tarsadalmilag modellerteku, rekonstrualt helyzetbe „beleavatkozo” spontaneitas miatt a szereplok nyelvhasznalata es viselkedese (mozgasformai) az elvont szociografikus helyzetet szemelyes magatartasmodokkal teszik hitelesse. A kortars vagy ezredfordulds magyar filmben a klasszikus mufajisagu filmek vagy az elvont-metaforikus szerzoi vonalat kepviselo alkotasok tisztan fikcios formaalkotasa jellemzd. Azonban akadnak olyan keso-modernista10 alkotasok is,
