Irodalmi Szemle, 2017
2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - Bakos Gábor: Megtestesült szociográfia - A szociografikus film testtapasztalata (tanulmány) / SZOCIO BÓNUSZ
koncepcioval „beszennyezett” konceptualis, narrativista dokumentarizmus „testetlen, hatalmi tudasa” helyett a „szitualt tudast”, es a testet oltott kozvetlen, szemelyes elettapasztalas megdrdkiteset eloterbe helyezo dokumentumfilmes realitasfelfogast kell tamogatni3 . Az intezmenyesitett beszed retorikus egyertelmusegeben, es a konkret nyelvi fogalmi jelenteskepzes erejeben hivo, diszkurziv dokumentumfilm azt allitja, hogy a valosag pontosan rogzitheto, egyoldaluan leirhato es megfogalmazhatd. A diffuz, ellentmondasos es kiszamithatatlan valosagban letezo (erzekelo) emberi testet figyelo dokumentarizmus nem mitizal, nem allitja, hogy az objektiv valosag es eletfolyam modellszeruen elbeszelheto es megdrbkithetd. A kozvetett (absztrakt, ideologikus fogalmisaggal) „iranyitott” valosagkutatas logikus, de leegyszerusito gondolatrendszerek menten analizalja a valosagot. A targyszeru, test-kozpontu (antropologiai) dokumentarizmusnal a kepek a megmutatas es regisztralas szintjen maradnak, a kamera a szemlelo nezopontjat veszi fel, nem egy ertelmezd-ertekelo konceptualis „beszedkozpontusagot”. „Eppen ezert kell a dokumentumfilmnek sokszor, amikor idegen kulturak fele fordul, eltavolodnia a fogalmisagtol, hogy megprdbalja megragadni a tapasztalat kozvetlenseget, es ezen keresztiil a testet mint tanut, mint erzeki tapasztalatok hordozojat es megidezojet jelenitse meg.”4 3 Bill Nichols, „Megismerni teged...: A tudas, a hatalom es a test, Replika 2012/4, 103-119. 4 Vincze Terez, Sulyos testek: Testek a filmben, a nezoteren, Metropolis 2013/3. 5 A mufajteremtd Cseplo Gyuri es Partfogolt minta egesz estes dokumentum-jatekfilmek rendezoje Schiffer Pal, aki inkabb modszernek, mint mufajnak tekintette a „valosagfilmezest”, amely szabadon adaptalhato bizonyos „valosagkdzeli” fikcios filmformakhoz. Sajat stilusat „szituacids dokumentumfilmkent” vagy „nem-narrativ dokumentumfilmkent/nem-fikcios jatekfilmkent” azonositotta egy interjuban: „A modszerem mindket filmnel a kbvetkezo volt. Kerestem egy olyan szemelyt, aki valamilyen okbol eppen „helyzetben” van, mozdulni fog, valami tortenni fog vele. [...] A szereplok eletebe, mozgasaba csak annyit avatkoztunk bele, hogy eloallitottunk szamukra szituaciokat. „Harom jo dokumentumfilmet akartam csinalni”: Beszelgetes iff Schiffer Pallal, Filmvilag 1982/11, 25-29. 6 „A szituacionista megoldas epp a szemelyek es tarsadalmi mechanizmusok viszonyanak, konfliktusanak dokumentalasara alkalmas.” Body Gabor: Vegtelen kep. Body Gabor irasai, Budapest, Pesti Szalon, 1996, 62. 7 „[...] a dokumentumfilmek hagyomanyos, interjuzo, kerdve kifejto, valdban nem elbeszelo modszeret eppen a hatvanas-hetvenes evek fordulojan valtja fel az ugynevezett »szituativ« dokumentarizmus, amikor valamilyen dramai vagy legalabbis dramatikus helyzetben, direkt modon, egy adott esemenyt a maga folyamataban rogzit a kamera.” Gelencser Gabor, A Titanic zenekara, Budapest, Osiris, 2002, 251. A vizualis antropologia modszeret alkalmazo nem-narrativ, inkabb szituacios5 / szituacionista6 7 /szituativ' „testtudatu” dokumentarista film a tarsadalmi rendszer-
