Irodalmi Szemle, 2017
2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - Deczki Sarolta: A szűkösség terei - Rövid szociotörténeti vázlat (tanulmány) / SZOCIO BÓNUSZ
melyek a paraszti vilagban jatszodtak. Ugyanakkor a falukutatas tudomanyosan is megalapozott folyamata mar a 30-as evektol egyfajta kijdzanito erdvel is birt.”7 A regeny mindentudd elbeszeloje szenvtelenul, erzelmektol es nosztalgiatol mentesen meseli el az „ Arvai had” tortenetet, es ezen a torteneten keresztiil a falusi, paraszti elet apro, reszletekbe mend leirasat is kapja az olvaso, minden idill es idealizalas nelkiil. Az Ondrok gddre eppugy nem sorolhato a „nepi irodalom” kategoriajaba, mint ahogyan A kilencedik sem. 7 Karolyi Csaba, Kivezetes a faluirodalombol, Jelenkor, 2008/2, http://www.jelenkor.net/archivum/ cikk/1408/kivezetes-a-faluirodalombol 8 Radics Viktoria, Mestermii, Holmi, 2006/12, http://www.holmi.org/2006/12/ket-biralat-egy-konyvrolbarnas-ferenc-a-kilencedik 9 A Budapest kornyeki agglomeracid fokozatos benepesiileset Berkovits Gyorgy, Vilagvdros hatdraban, Budapest, Szepirodalmi Kiado, 1978 cimu szociografiaja irta le. Megfigyelese szerint foleg azok a videkrol szarmazo, a jobb fizetes remenyeben a fovarosban munkat kereso emberek koltoztek a Budapest kornyeki talvakba, akik nem tudtak sem az alberletet, sem pedig a lakasarakat megfizetni a varosban. Mindket regeny olyan apafigurat rajzol, mely bizonyos, nem feltetleniil, vagy nem teljes egeszeben az eletkoriilmenyeinek koszonhetd jellembeli torzulast mutat. Oravecz regenyeben az apa nem engedi a gyermekeit sajat labukra allni, fiiggo helyzetben tartja oket, mire azok mas utjat nem talaljak a boldogulasnak, csak ha kivandorolnak Amerikaba. Barnas regenyeben is igazi patriarchalis zsarnok az apa, az o terrorja, valamint a csalad remenytelen szegenysege azonban mar ranyomja a belyeget a gyerekek es a feleseg szemelyisegere: megfelemlitett, szorongo, neurotikus emberekke valtak, sot, az egyik gyerek ertelmi fogyatekos is lett - a ferfi szamara azonban csaladtagjai psziches allapota, boldogulasa vagy netan boldogsaga nem jelenik meg szempontkent. Ahogyan Radies Viktoria irja: „Barnas Ferenc a magyar irodalom egyik legjobb szegenysegrajzat nyujtja ebben a konyvben, a szegenyseg metasztazisait, a tudatban, a szemelyisegben okozott torzulasait is feltarva.”8 Radies tovabba „modern faluregenykent” jellemezi A kilencediket, mely egy Pomazon talalhato telepen jatszodik.9 Mig azonban az Oravecz abrazolta falu szegeny volt ugyan, de uralkodott benne valamilyen paraszti rend, melyben az apa zsarnoksaga talan inkabb deviancianak foghato fel, mint normalis jelensegnek (erre utal legalabbis az, hogy vele ellentetben az o apja, az Idos Janos atadta neki a gazdasagot, amikor mar fogytan erezte az erejet), addig a pomazi telepen
