Irodalmi Szemle, 2017
2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - Reichert Gábor: A kiszolgáltatottság nyelvi alakzatai Nagy Lajos Kiskunhalom című művében (tanulmány) / SZOCIO BÓNUSZ
halomban, ahol a szereplok kiallnanak a maguk vagy sorstarsaik igazaert19 - es jellemzd, hogy vegiil Szirotka sem szegiil szembe a kavehazi ficsurokkal, csak magaban konyveli el, hogy visszavagyik az egesz addigi eleteben lenezett falujaba. A Kiskunhalom, amellett, hogy Nagy Lajos palyafutasanak egyik legjelentdsebb alkotasa, mind irodalom-, mind tarsadalomtorteneti jelentoseget tekintve a magyarorszagi modernseg kiemelkedd muvekent tartando szamon. Az elbeszeles soran ervenyesitett narracios technikak ujszerusegen tul a tarsadalmi modernizacio velt kudarcanak melyrehato abrazolasa is fontos erdeme Nagy Lajos alkotasanak, amely hangsulyos fikcionalizaltsaga ellenere a magyar szociografiai irodalom uttoro muvenek tekintheto. 1 9 Ide sorolhato meg az a jelenet, amelyben a Weisz ur beresekent dolgozo Mandli hirtelen nekiront munkaadojanak, mert az - mintegy fensobbsege erzekeltetesekent - szajon vagja dt. Jellemzo azonban, hogy Gyomoszlai - Weisz ur kocsisa - a hatalom partjara all, es „kezzel, labbal elkezdi Mandlit iitni, rugni, okollel a fejebe, csizmaorral a sipcsontjaba, hogy Mandli csak ugy kapalozik, bukdacsol, a levegoben, elesik, de Peter meg akkor is rugdalja, alig tudjak az emberek megfekezni s odebb vonszolni.” (132.)
