Irodalmi Szemle, 2017

2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - Reichert Gábor: A kiszolgáltatottság nyelvi alakzatai Nagy Lajos Kiskunhalom című művében (tanulmány) / SZOCIO BÓNUSZ

Kiskunhalom nepenek szegenysege - amellett, hogy az egyes resztortenetek eleve egy egzisztencialis ertelemben leszakadoban levo tarsadalmi reteg kepet sugalljak - leginkabb a lakossag sajat problemainak artikulalasara vald keptelensegen erheto tetten. Tarjan Tamas meglatasa szerint a muben az elnyomas elsodleges eszkoze a nyelv, amelynek a szereplok tulnyomo tobbsege nines birtokaban. Kiskunhalom lakossaganak egzisztencialis kiszolgaltatottsaga ilyen modon „nyelvi kiszolgaltatottsaggal” parosul,16

a nyelvi hatarok pedig ebben az esetben valoban a szereplok vilaganak hatarait jeldlik. A nyelvi kiszolgaltatottsag megnyilvanulasakent olvashato peldaul a helyiek idegen szavakkal szembeni viszolygasa: a Kiskunhalmot a fovarossal, vagyis a modern vilaggal - foldrajzi es szimbolikus ertelemben egyarant - osszekbtd szemelyszallito hajo, a Sophie nevet nemesak hogy nem tudjak kimondani, de az irasmod idegensege a legtobbjuket rossz erzessel tolti el. „Valami gyamoltalansag, valami idegenseg erzese kel a tavoli szornyu nevek nyoman, melyek mindig tobb es tobb targyrol, arucikkrol, ujsagrol, hirdetd-abrarol riasztjak az embert. [...] ronktgenvizsgalat, orpinton-tyuk, csaszla, revorvel, biplany, korela, replektor, pogram, trierozd, inzseller ur, paszter, szeperal - annyi ellenseges szo, mintha valamennyit csak azert talaltak volna ki, hogy esuffa tegyek veliik a szegeny embert.” (101.) A Kiskunhalomban a nep muveletlensege, es ebbol adodo szuk latokorusege tunik fel a falvak elmaradottsaganak elsodleges okakent, amit meg aggasztobba tesz a muvon kovetkezetesen vegigvitt videk-Budapest ellentet: a fovaros ugyanis nem egyszeruen nines tisztaban a videk helyzetevel, hanem mintha egy parhuzamos valosagban letezne mellette, a ket kiilon vilagnak pedig egyre kevesebb koze lenne egymashoz.

Bar Kiskunhalom nem esik till messze a fovarostol - az elbeszelo mu eleji tajekoztatasa szerint vonattal nem egeszen harom ora, hajoval negy es fel ora alatt kozelithetd meg (3.) -, valojaban szinte felfoghatatlan a tavolsag a ket helyseg kozott. A muben a modernseg szimboiumakent tunik fel Budapest, amelyet csak vekony szalak kotnek az elmaradott faluhoz - a vasut es a hajok ekkepp a modernitas kozvetitdikent funkcionalnak, azonban hiaba adott a lehetoseg, csak nagyon kevesen vallalkoznak a varos megkozelitesere. Az egy helyiitt felig ironikusan, felig elkeseredett beletorddessel „odafonn”-nek, illetve „erkolcsi, szellemi es hatalmi magaslatnak” (182.) nevezett Bu-16 Tarjan, i. tn., 155.