Irodalmi Szemle, 2017

2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - Száraz Pál: Csamaradzsa virágkisasszonya - Májszori királyság virágkisasszonya (próza)

SZARAZ PAL CSAMARADZSA VI RAGKISASSZONYA (MAJSZORI KIRALYSAG V IRAGKISASSZONYA) Waller a legnagyobb izgalommal figyelt minden szora, es szorongott a per kimene­­teleert. Nem 6 a vadlott, sem az iigyesz, sem a karosult, hanem a rendortiszt, aki belenyult a darazsfeszekbe. Most csak az a kerdes, hogy eleg melyen nyult-e bele. Ha nem, akkor vege minden remenyenek. Indiaban nem jut elobbre, es nem veheti felesegiil menyasszonyat, aki ra varakozik otthon, Angliaban. Aldott jo ember volt, nem kivanta senki halalat. De ez a gaztett nem maradhatott megtorlas nelkiil. Itt az alkalom, es meg lehet mutatni egy ilyen Csamaradzsanak, hogy van meg kiilonb akarat az ovenel - es ez a torveny akarata. Waller ujra vegignezte sorra, mint eddig is, mind a tizenket targyalason, az arco­­kat, a vadlottaket, a tanuket. Szinte belevajta szemet az arcukba, hogy leolvassa rola a titkukat. Ott a Majszori Kiralysag trdnorbkdse, csillagjosa, a szolgalo, a szakacs es a palo­­tatiszt. De ezek az arcok nemak. Waller ujra feltette magaban a kerdest, vajon valdban konnyelmuen kockaztat­­ta-e a maga es menyasszonya boldogsagat? Mert, ha ezeket itt nem mondjak ki gyil­­kosoknak, akkor o nem maradhat tovabb Indiaban. * Tikkaszto augusztusi ejszaka volt. Lefekiidt egy fiiggoagyra, es probalt aludni. Igen nagy volt a hoseg, es a Hold fenye majdnem olyan vilagos es vakito, mint a Nape. Mar eppen elszunydkalt, amikor fdlkeltette Maharani egyik szent tehene, mely bega­­zolt a kertbe, es leheveredett a kokuszpalmak arnyekaba. Kiverte a verejtek, fantasztikus alakokat latott maga kdrul. Hangokat hallott. Ele­­inte azt hitte, hogy almodik. De megint hallotta. Egyre ugyanazokat a szavakat: „Fi­­gyelj ram! Figyelj ram, szahib! Gonosztett kesziil!...” Vegiil nem birta tovabb, es felegyenesedett. Egy papot latott maga elott allni. Nyirt feje volt, alakja csont es bor.

Next

/
Thumbnails
Contents