Irodalmi Szemle, 2017

2017/4 - SZOCIO - Maroš Krajňak: Entrópia (regényrészlet, Böszörményi Péter fordítása) / SZOCIO

- Neptunus nem zsido! Olyan feher, mint ez a varos, es ugyanilyen feher marad ujabb ketszaz evig! Pepo neman koveti az esemenyeket a sotetbdl. Most komoly, mar rajta van a madar­­szarnykabatja, es meg csak kekszet sem eszik. Lassan szettarja karjat, es mozdulatlanul all, felfele forditott tenyerrel. Megerkeznek az elso esocseppek. Csak Pepdra esnek, es o felfogja az osszeset. Ez az esd azonban nem felhobol ered. Valahol magasan, pontosan Pepo teste felett nagyszamu iistokos lep be most az atmoszferaba. Itt egymasnak csapod­­nak, apro jegdarabokra toredeznek, es ezeket magahoz vonzza a fold, amelyen Pepo all. Utkozben ajeg elolvad, es az igy keletkezo vizcseppek Pepo tenyerebe hullanak. Egyre surubben. A kozmikus viz csepegese diibdrgd esove erdsodik, de az egszakadas kizarolag Pepo tenyeret eri. Az immar ket osszefiiggd aramban erkezo viz a borkemenyedesein at a testebe hatol. Pepo hihetetlen mennyisegu folyadekot fogad magaba, amely elveszni latszik benne, de valojaban nem tunik el. Egyetlen cseppje sem szivarog vagy parolog el, csak surusodik, surusodik a testeben veg nelkiil, minden korlat nelkiil, barmeddig. Nehany perc elteltevel Pepo osszezarja tenyeret. Ezzel az esd is megszunik. Pepo most viztarozo, amely tobb ezer, talan tobb tizezer hektoliter osszesuritett vizet hordoz maga­­ban. Elo edenykent lassan, ovatosan, neszteleniil megkozeliti a Neptunus-szobrot. Mar a parkban van egy fenyo takarasaban, egeszen kozel a szakiskolasokhoz, de ok nem ve­­szik eszre. Ahogy osszeszoritott szemmel, elnyilt szajjal all, valltol lefele szinte minden eltunik a testebol. Nyakan es valtozatlan arckifejezesii fejen kiviil megmarad egy darabka torzs, mellkas es hat, s ez most mind a tube hull. Itt Pepo testenek megmaradt reszei egy Franz Xaver Messerschmidt-biisztte allnak ossze, amely a masik szobor segitsegere siet. Pepo dermedt, nyitott szajabol fekezhetetlen erovel lovell ki a viz. Egymas utan vagja foldhoz a szakiskolasokat es az utkarbantartot, akik nehany meteres reptiles utan felta­­paszkodnanak a kovezetrdl, de Pepo ujra letarolja az egesz tarsasagot. A vizagyuval foly­­tatott ketsegbeesett kiizdelemben a szakiskolasoknak es az utkarbantartonak semmi ese­­lye. Erejiiket vesztve fekszenek a folddn. Amint valamelyikiik moccan, esetleg megprobal felemelkedni, a vizsugar ujra lecsap ra, amig az ellenallas meg nem szunik. A diadal utan a Pepo-fele mellszobor kivar, egy ideig meg figyeli a legyozotteket. Aztan ujraindul a viz. Valamivel gyengebbnek, kimeletesebbnek tunik, mint az elobb. A joval vekonyabb sugar megkeresi Neptunust, es minden feherseget kimos kopdrusaibdl. Boszormenyi Peter forditdsa (Maros Krajnak Entropia cimu kotete 2017 aprilisaban jelenik meg a marosvasarhelyi Lector Kiado gondozasaban.)

Next

/
Thumbnails
Contents