Irodalmi Szemle, 2017

2017/4 - SZOCIO - Fekete Richárd: Etika és költészet. A rendszerváltás utáni magyar líráról (tanulmány) / SZOCIO

egyfajta indulat nelkiili apokrif iratta teszi a verset. A hetkoznapi, illetve a mitikus motivumok a vers utolso harom soraban ernek ossze, hiszen a tanyertoressel egyiddben kezdodik az apokaliptikus foldrenges, az Ur pedig mult ideju szeret-nem szeret jatekkal bucsuztatja az embereket. A verszaro megoldas blaszfem Isten-abrazolasa remekiil peldazza a beszelo kozdnyos jelenetrogziteset:

„Nem fujnak trombitat, halkan beszelgetve varnak az angyalok. Nem lesz itelet, csak elmulik minden. Szomorusag visz el ferfit es not, gyerekek mar nincsenek, felnottek par nap alatt. Valaki hanyattfekszik a pazsiton, utoljara nezi az eget, a lombokat. Kifo az utolso kave.

Leejtik az utolso tanyert a keszletbol, megrendiil a fold. Az ablakban itt a tenger. Nagy meleg lesz es nagy hideg.

Utoljara hallja az embereket az Ur:

Szerettem, nem szerettem.” (Apokalipszis)

Az Emberpar cimu verset terjedelmi okokbol nem idezem egeszben. A kdltemeny elso soraban „Eva elhagyta Adamot”, majd a nd tavozasat koveto idoszakrol olvashatunk elobb Eva, majd Adam vonatkozasaban. A ket aspektus szamos parhuzamot tartalmaz kezdve a futas motivumatol a burjanzo allatmetaforakon at egeszen a magdmlesig: Eva gorillakkal kdzosul, majd a tuz ajandekat nyujtja nekik es bibliai newel illeti oket; Adam pedig a tuzrakas motivumara mintegy valaszul „onddjat a hamuba szorta”. A peldabol a ferfi es a nd cselekvese kozotti elteres is latszik: mig elobbi - mivel elobb teremtetett - visszasiillyed a maganyba, es szimbolikus modon szabadul meg magjatol, addig utobbi az emberiseg bioldgiai osanyjava valik. A bibliai karakterek blaszfem, ketsegbeesetten dsztonszeru abrazolasa a vers zarlataban gondolati modon csucsosodik ki, az Or ugyanis reszvet nelkiil, a deizmus kozonyevel nyugtazza Adam es a vilag allapotat („A Szerelmet teremtettem, hogy elmultik, az / a halandok iigye”).

A harmadik etikai vonzattal bird lirai vonast jobb hijan terapeutikus irasnak nevezem. Eloszor is le kell szogezni, hogy az irodalompszichologia egyszeru tudomanytani okok-