Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Szénási Zoltán: "Mi úgy mondjuk". A Nincstelenek jelentésrétegei a recepció tükrében (tanulmány) / SZOCIO
SZENASI ZOLTAN „MI UGY MONDJUK"1 1 Borbely Szilard, Nincstelenek: Mar elment a Mesijas?, Bp., Pozsony, Pesti Kalligram, Kalligram, 2013. A tovabbiakban erre a kiadasra hivatkozom a foszovegben zarojelbe tett lapszamokkal. 2 A Nincstelenek nemet, olasz es francia forditasairol szuletett irasokbol az ES kbzolt szemelvenyeket: Kimeletlen es tokeletes: Valogatds Borbely Szilard Nincstelenek cimu regenyenek nemet nyelvu recenzioibol, val. es ford. Kovacs Edit, ES, 2015/16 (aprilis 17.), 21.; „Brutdlis es eles szoveg”: Valogatds Borbely Szilard Nincstelenek cimu muvenek francia fogadtatasabol, val. es ford., ES, 2015/48 (november 27.), 20.; Felejthetetlen regeny: Valogatds Borbely Szilard Nincstelenek cimu regenyenek olaszorszagi fogadtatasabol, val. es ford. Kismartoni Katalin, ES, 2016/43 (oktober 28.), 20. 3 Jelen dolgozat megirasahoz tobb mint harminc, kiilonbozo mufaju (kritika, essze, beszelgetes, tanulmany), a regenyt ertelmezb szoveget olvastam el a Studia Litteraria Borbely Szilard eletmuvenek szentelt 2016/1-2. szamaval bezarolag. 4 Visy Beatrix, A prtmszdmok konyve: Sors, idegenseg, szegenyseg Borbely Szilard Nincstelenek cimu regenyeben, Studia Litteraria, 2016/1-2, 212. A NINCSTELENEK JELENTESRETEGEI A RECEPCIO TUKREBEN Nem allnak rendelkezesemre idevonatkozo statisztikai adatok, megis megkockaztatom: az utobbi evek legterjedelmesebb recepciojaval rendelkezd kortars magyar irodalmi muve Borbely Szilard azota tobb nyelvre is leforditott1 2 Nincstelenek cimu regenye.3 A regenyrecepcio a konyv megjelenese utan majdnem negy ewel mar nemcsak mennyisegi, hanem minosegi teljesitmenykent is ertekelheto, s mara vilagosan kirajzolodnak a befogadast meghatarozo es egyben megtermekenyitd motivumok. A Nincstelenek tortenete a 60-as-70-es evekben jatszodik, a Kadar-korszak rendkiviil sotetre rajzolt vilaganak abrazolasa soran a regeny megis tobb olyan kerdest vet fel, melyek a fel evszazaddal ezelotti tarsadalmi valosag leirasara szolgalnak ugyan, de a mai kozbeszednek (es sokkal inkabb a mainak, mint a letezo szocializmus idejenek, ahol ezekrol a problemakrol nyilvanosan nemigen lehetett beszelni) is szerves reszet kepezik. A kelet-magyarorszagi regib szocialis es kulturalis elmaradottsaga, a melyszegenyseg, a csaladon beliili eroszak problematikaja, a holokausztemlekezet, pontosabban a tortenelmi memoria szelektiv torlesei jelolik ki a regenyvilagnak azokat a tarsadalmi-kulturalis koordinatait, melyek a recepcio soran nemcsak mint kiilsodleges, irodalmon kiviili, hanem az olvaso lelki diszpoziciojat is befolyasolo tenyezokkent hatnak. A megiras jelenenek konstitutiv erejere utal a Nincstelenek ertelmezese kapcsan Visy Beatrix, amikor megjegyzi: „Borbely a 2010-es evek kortars perspektivajabol, sajat gyerekkori elmenyeit felhasznalva az 1960-as evekbe ter vissza egy kelet-magyarorszagi, szatmari telepulesre”.4 Eppen ezert sem tartom egeszen indokolatlannak (bar vitathatonak igen) azt a kritikusi kifogast, mely a Kadar-korszak falusi miliojenek tulzottan
