Irodalmi Szemle, 2017

2017/3 - Soóky László: Jászai Mari norvég mestere. A Komáromi Jókai Színház A nép ellensége című darabjáról (kritika)

manipulalasa megsokszorozott hangerdvel, mai divat. Ebben a fesziilt helyzetben, amikor az EGY FALON ULO EMBER leszall a falrol es merhetetlen felindultsagaban lefejeli Stockmannt, a nepgyules viszont nem ott van, apro rendezoi ketsegbeesettsegre utal.

Ezt a ketsegbeesest (utkeresest?) tovabb fokozza az EGY NENI SZATYORRAL nevu potcselekves, melynek celja a stilustoresrol valo figyelem elterelese, mely azert valt sziiksegszeruve, mert a rendezo radobbent, hogy nagyon nagy bajban van.

Ezt a bajt nem Ibsen, es vegkepp nem a szineszek, hanem a rendezo (dramaturg?) kovetkezetlensege okozta. Az dtleteles.

Mert az meg csak elfogadhato, hogy a bunko, aki lefejeli Stockmannt, egy masik pillanatban illedelmesen kisegiti a nenit - mi mast tehetne, a falra nem mehet vissza, overallban megse mehet a kameleonok koze, meg csak teatralis legyintesre sines lehetosege - aztan csak van. Ahogy a falon is csak volt.

Azt viszont, hogy ebben a rendezoi felfogasban, amikor az eloadas kozonsege egyben a falu lakossaga is, valahonnan indokolatlanul beszurodjon valami showmusorbol a konzervtaps es a konzervnevetes, kiabrandito kovetkezetlensegnek tartom.

A kaotikus rendbol kivezethetne benniinket Stockmann nagy monologja, (meg a beledorreno zenevel is) vagy emberi vegso meghasonulasa, de visszavonhatatlanul hianyzott hozza a szinesz egyenisege.

Az eloadasbol termeszetesen kideriilt az ibseni definicio, miszerint a teljes emberiseg egyes egyenkent gyarld, s az is, hogy a mindenkori hatalom (penz, politika, sziirke eminencia) mikent manipulalja a tomeget. Kideriil az is, hogy ez a manipulalt tomeg milyen eszkozokkel oszthato meg.

Kideriil, de csak akkor, ha lekalapaljuk rola a cundert, egyebkent nem. A cunder leverese viszont magaban hordozza azt a merhetetlen veszelyt, hogy valami leleplezodik. Peldaul az, hogy Koltainak a masodik felvonasra elfogyott az energiaja, s ugy velte, hogy a harsanysag, a hoborges ellenpontozza a szineszvezetes nagyvonalusagat. Pedig nem.

Hiaba a ragyogo szoveg, ha rogtonzeskent ugy csorompol ki a szineszek szajabol, mint amikor elso kategorias szavalogyerek mondja el nagypapanak A muszaj Herkulest. Hitelteleniil. Lehet, hogy az idomitott gyerekek jelentik a boldog jovot? Lehet.

A nep ellensege jelentos tortenet a Komaromi Jokai Szinhaz vallalasai kozott, s meg az altalam felvetett ellentmondasok ellenere is szakmai figyelmet erdemlo alkotas. Erdemes lenne alaposan elemezni, ertelmezni, finomitani. Ez perszonalis okokbol lehetetlen.

Egy hettel a premier utan ugyanezek a szineszek mar Shakespeare-t probalnak: Capuletek es Montague-k. Istenem, milyen kaosz lehet a lelkiikben es az agyukban...