Irodalmi Szemle, 2017

2017/3 - Kosztrabszky Réka: Egy polémia margójára. Angyal vagy démon: Tanulmányok Gyulai Pál Írónőink című írásáról (kritika)

egy ritka egyseges szemelyiseg korvonalai rajzolddhatnak ki elottiink. A szerzo arra is ramutat, hogy bar az Ironoink szeles kdru vitat generalt, publikalasanak idejen Gyulai meg egyaltalan nem foglalta el azt az itelobiroi poziciot, melyet az utokor tulajdonitott neki, tovabba az egyes nok irodalmi alkotasairol es teljesitmenyeirol szolo frasai arrol tanuskodnak, hogy „a nok irodalmi, s kozvetve tarsadalmi szerepleserol lenyegesebb es melyebbre hato mondanivaloja akadt, mint muveikrol.” (10.)

Margocsy Istvan irasa a Gyulai-cikk kapcsan napvilagot latott, „a nd” kerdeset targyald szovegek (peldaul Kecskemethy Aurel, Madach Imre vagy Greguss Akos irasai) retorikajat vizsgalja, s megallapitja, hogy ezek jelentos reszeben a „no” altalanosito es kizarolagosito ertelemben szerepel, azt sugallva ezzel, hogy „a nd jellemvonasai, tulajdonsagai, erkolcsi osszetevoi [...] a lenyeget tekintve valtoztathatatlanok es homogenek.” (20.) Mindez azt eredmenyezi, hogy az elore meghatarozott elvektol es szabalyoktol eltero magatartasformak - mint peldaul a nok szerepvallalasa az irodalmi eletben, mely eszerint az elkepzeles szerint csakis a csaladanyai szerepkort felaldozva valosulhat meg - szabalysertonek es kikiiszobdlenddnek minosul, igy ez a noideal a korban sziiletett, aldozatkesz, alkalmazkodo, s a konszolidalt polgari hazassagot elerni kivano hosnoket szerepelteto szepirodalmi muvekben is ervenyesiilt. A szerzo arra is felhivja a figyelmet, hogy a vitaban reszt vevok egyes csoportjai szembehelyezkedtek a noket es ironoket homogenizalni kivano torekvesekkel, s azt vallottak, hogy az irodalom mufaji es munemi valtozatossaganak megdrzese erdekeben a ndirok fellepesere is sziikseg van. E velekedes kapcsan Margocsy Istvan Jokai Mort emliti, aki muveiben igen valtozatos jellemu, s a kor noidealjanak szelsoseges ellenpontjat kepviselo szereploket teremtett, akik mar nem kizarolag a csaladi kotelezettsegeinek elo nokent, hanem a sajat valasztasat ervenyesito, s „a romantikus szabadsag/szerelem-ideologia teljes jogu megtestesitojekent” jelennek meg. (37.)

Gyimesi Emese tanulmanyaban arra hivja fel a figyelmet, hogy Gyulai Pal cikkehez nemcsak az arra adott valaszok alapjan erdemes kozeliteni, hanem - a korabeli sajto mukodesi mechanizmusanak felterkepezesehez is hozzajarulva - azt is meg kellene