Irodalmi Szemle, 2017
2017/3 - Géczi János: ... Amiként eltaszít.; ... Megismétlődik. (versek)
... MEG I SMETLOD I K . A tokeletesseget ugy viselte mint eletfogytiglani tulajdonat. Bantja, hogy a lamentalassal egyiitt kopik el nyelve hegyerol az edes, tobb zamatu iz, s nem egyetlen pillanat alatt zajlik le a valtozas. Nemelykor egeszen kozel hajol magaig, riadtan latja, milyen a szemalja, s azt is, mint a kovek, mely tapasztalatok siillyedtek lelkenek legaljara. Beliil no meg s hasitja fel a burkot, mikent rovarbabot hosszaban, s hogy darabokban szetreped, lathatova valik reszletrol reszletre a ven test, amelyben nines harmonia, semmi, amely az osszhangtalansagot rokonszenvesse teszi. Valojaban nem tudja, mi az, ami elvesz joval a tbkely, a gyumolcsiz, a hallgatas utan, mi az, amely majd a nemasagon kiviil megismetlodik. A jeg tavaszra el fogy, a helyen felno a hullamveres, a felszinen egyiitt ragyog a viz sok fodra.
