Irodalmi Szemle, 2017

2017/2 - KLASSZIKUS - Hajtman Kornél: Közköltészeti panoráma (A Doromb: Közköltészeti tanulmányok 4. című kötetről) / KLASSZIKUS

folklor torteneti retegeire, de meg csak a tagabb kdzkdlteszetre, tehat a mukdltoi termes varialodasanak, szetterjedesenek tanulsagaira sem. Voltakepp megerkeztiink ahhoz az(!) ponthoz, hogy a nepkolteszet analogiajara a folklor jellegu irott popularis mufaiok osszesseget jelentse - tehat eppugy beleertendo a prozai hagyomany, mint a versek es dalok. fgy a vizsgalt repertoar szelesitheto, a modszertan kdlcsdnosen csiszolddhat, s egyre tobbet tudhatunk meg a magyar prozatortenet hezagosan ismert jelensegeirol is.”4

4 Csorsz Rumen Istvan, Eldhang a Doromb 4. kotetehez = Doromb, kozkolteszeti tanulmdnyok 4, szerk. Csorsz Rumen Istvan, Bp., reciti, 2015, 8.

5 Szigeti Csaba, Francia contrainte-ek es magyar megkotesek = Doromb, kozkdlteszeti tanulmdnyok 4, szerk. Csorsz Rumen Istvan, Bp., reciti, 2015, 74.

6 Csorsz Rumen Istvan, „Madari szep szabadsagom” (XVII-XVIII. szazadi szerelmi kolteszet maddrszimbolikajdhoz) = Doromb, kozkolteszeti tanulmdnyok 4, szerk. Csorsz Rumen Istvan, Bp., reciti, 2015,106.

Az eldhang utan kovetkezo tanulmany befejezese az elozo kotetben megjelentnek: Szigeti Csaba ott folytatja Etienne Tabourot Bigarrures munkajanak bemutatasat, ahol abbahagyta. A tanulmanysorozat erdekes pontja, ahogy a „megkotesek” mukodesere mutat ra a magyar irodalomban, es nemcsak a regi vagy a XIX. szazadi literaturabol hoz peldat, hanem Wedres Sandortol is.5

A szerzonek a kotetben meg egy tanulmanya olvashato, melyben egy francia mufajjal (vaudeville) foglalkozik. Igyekszik bemutatni jellemzbit, kialakulasanak tortenetet, illetve magyar vonatkozasait is ismerteti. Hevesi Andrea tanulmanyaban az unitarius gyulekezeti enekek es a rimbokrok kapcsolatarol olvashatunk, tobbek kozbtt az is kideriil beldle, hogy mikent hasznalta Thordai Janos Rimay egyes szovegeit (rimbokrait) zsoltarforditasai soran. Csorsz Rumen Istvan a regi szerelmi kolteszet madarszimbolikajat mutatja be, kiemelve es ramutatva az egyes madarfajok metaforikus jelentesere, es arra, hogy ez a koltoi kep hogy fejlodott tovabb, milyen ujabb, nem megszokott jelentesretegek tarsultak idovel az adott madar jelentesehez. Ujdonsag peldaul a pava szimboluma, amely nem a biiszkeseg, hanem a megalazkodas megtestesitojekent j elent meg egy szovegben.6

Mikes Kelemen Torokorszagi levelek cimu munkajanak anyanyelvi folklorisztikus elemeire mutat ra Kiillos Imola. Pontosabban szemiigyre veszi a szoveg azon nyelvi retegeit, amelyet Mikes otthonrol (Erdelybol) hozott, valamint azokat, amelyeket a jezsuita neveles soran kapott. Elemzeset a kiilonbozo levelzard formulaktol kezdi, es vizsgalatai kiterjednek a kdszonesekre, a hasonlatokra, valamint a metaforakon keresztiil a kalendariumi szokasokig es a kisebb altala irt versikekig. A tanulmany rengeteg peldat hoz, es nemcsak megemliti, hogy Rakoczi hu szolgaja mit hasznal muveben, hanem meg is magyarazza azokat, de meg arra is talalunk peldat, hogy az adott proverbiumrol elmondja, mikent hasznaljak azt mas tajegysegeken.

Voight Vilmos egy feledesbe meruit frazeologiai szotar 1775-os nagyszombati kiadasat vizsgalja. A szerzo nemcsak bemutatja a kotetet, hanem szamos kutatasi lehetoseget is felvazol ezen konyv kapcsan. Perger Gyula a Sztankovits Janos gyori puspok hagyatekaban talalhato vilagi enekeket mutatja be, az elotte levo Kerti Jozsef-tanulmany pedig Aranka Gyorgy keziratos versgyujtemenyet ismerteti. Szilagyi Marton munkaja egy jol ismert, es hamar a liturgiaba keriilt Faludi-vers parodisztikus valtozatat es annak szerzoseget vizsgalja. Tari Lujza tollabol szuletett a kotet egyetlen zenevel foglalkozo szovege, pontosabban Gaal Miklos 1810-bol szarmazd Holmi