Irodalmi Szemle, 2017
2017/2 - KLASSZIKUS - Szászi Zoltán: Fél-vidéki levelek (tárca) / KLASSZIKUS
SZASZI ZOLTAN FEL-VIDEKI LEVELER Fankkiralysag, te! Hallod-e, Fridolin! Kineztel-e mostansag uri jo kedvedben csak ugy az ablakon? Ha igen, lattad-e mi volt farsang elejen? Micsoda jo kis puhasag! Terdig a ho! Ilyen is reg esett meg, hogy ennyi pihe szakadt le rank! A macskak priiszkoltek, a kutyak morogtak, a kismalac tokaig turta maga elott a szikrazo feherseget, a gyerekek meg visonganak a csillogo fehersegert, pedig en, a ven, ha nem is akartam elrontani az oromuket, mig sepergettem a havat, azzal biztattam a felszallo jegszikrakat, na, majd lesztek ti meg pocsolya! Visongtaka gyerekek a hoert, meg tole is, ahogy a nyakukba olvadt a nagy jatszasban. Akkora hoembert gyurtak, mint ketszer en! Latod, de regen is... Iden meg vegre megint. Olyan igazi tel volt ez, olyan harapos, cudar, farkast vonyittato, rokat faluba beszoktato, verebet kutkavahoz fagyaszto. Pista ba, tudod, a szomszed, a mozdonyvezeto meselte, hogy a leghidegebb reggelen, munkaba menet, a regi 312-es mozdonyokat itato csovezetek leagazasanal, ami a malhazoba viszi a vizet, egy verebet szabaditott ki leheletevel, inert a kis artatlant odacsipte a nrinusz 25 fok. Mit mondjak neked, harapos januar volt ez, olyan ot meter cserfam elment, mind kipofogte a kemeny, kis kupac hamu, ha maradt belole, vagy annyi se! Joi kitakaritotta a pincet, hidd el, ez a cudar nagy zimankd! De hat mit is akartam irni neked, latod, pillanatot nem figyelek, maris elkezdek meselni, te meg biztosan nem a tel szepsegeire, a tuzifafogyasztasomra - azzal isten ments, soha nem zaklatnalak -, meg nem is a gyerekek huncutsagaira vagy kivancsi, azzal sem terhelnelek. Hanem dssze-vissza kaparkodtam az en emlekeim kozt, hogy valaszoljak a kerdesedre. Honnan a csudabol jut eszedbe olyat kerdezni tdlem, hogy milyen volt a farsang a kadari gulyaskommunizmus idejen, a legvidamabb Hoti Geza-s barakkban? A nagynenem lakott akkoriban Magyarorszagon, en havonta jartam kitogatni, mindig egy hosszu hetvegere, inert olyan kis santika volt szegeny, segiteni kellett neki a haz korul. Ha valami, akkor en inkabb itthon, abban a cseszko nagy MB 1000-es joletben eltem. Amikor az isteni Gott hangjan a Lady Karneval tizpercekent elhangzott a felerositett lemezjatszdn, mi meg a kamaszlanyok piruld arcat bamultuk a kisvarosunk
