Irodalmi Szemle, 2017

2017/2 - KLASSZIKUS - Fekete Norbert: Kölcsey Ferenc névhasználatának ismeretelméleti háttere (tanulmány) / KLASSZIKUS

hagyva arra kenyszeriil, hogy sajat maga velemenyet alakitsa ki.53

Kolcsey mindezzel kicsiben modellezi es egyben parodizalja az Elet es Literatura elveit. A fblyoiratban hasznalt nevek, alszemelyisegek (Cselkovi, Dorgenyfalvi Dorgeny Andor, A’ Redactio vagy eppen a nevtelenseg) kulonoskeppen rairanyitjak az ismeretelmeleti tobbszolamusagra a figyelmet, mikozben az olvasot sajat, onallo gondolkodasmodjanak kifejtesere osztonzik.

Kolcsey ismeretelmeleti megfontolasai alapvetoen abba az iranyba mutatnak, hogy egy-egy itelet meghozatala csak egy bizonyos poziciobol tarthato igaznak. Emellett azonban feltetelezte kiilbnbozo, elviekben egyenrangu latoszogek letet, amelyek felvetelehez sziiksege volt a nevhasznalat segitsegevel megkonstrualt ellentetes poziciokra, ahonnan mas szemszogbol tudott vizsgalni egy-egy szamara fontos problemat. Ez azonban nem jelentette azt, hogy teljesen fuggetleniteni tudta es akarta volna magat sajat antropologiai meghatarozottsagaitol es hiteitol, vagyis tudataban volt elfogultsaganak, sot ennek lekiizdeset a latoszogekkel valo kiserletezes kapcsan alapvetoen lehetetlennek tartotta. Gondolkodasa ez alapjan eles ellentetben allt azokkal a korabeli kritikaelmeleti allaspontokkal, amelyek a biralatok alapvetd feltetelekent az elfogulatlansagot hataroztak meg. Kolcsey azonban nem adja fel a vagyat, hogy befolyasolja az olvasot, annak ellenere, hogy kijelenteseit filozofiailag nem tudja alatamasztani.

5 3

Kolcsey Ferenc, Eldbeszed = Ud, Irodalmi kritik.dk

...,

i. m., 110-121; Onder Csaba,

A klasszika viragai: anthologia, praetexta, narratfva, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 2003, 128-131.