Irodalmi Szemle, 2017

2017/12 - SZABÓ LŐRINC I. - Szászi Zoltán: A szabadság szelleme - avagy mindenhonnan van szabadulás (Irodalmi Szemle 60)

bol kemenyre gyurt gomboccal segitettek a csirkedrotot, hogy fejformanak adj on alapot. Bal Mand, presporki polgar leven, idegen nyelvet is beszelt parat, termeszetes tehat, hogy az ujsagpapirgombocok gyartasa kozben mindent elolvasott. Nem valt elonyere, sajnos, de egyvalamit dsztonosen elinditott benne. A Szabadsag szo, az mindig olvashato maradt a be­­dolgozott lapok oldalain, es nem kis pluszmunkat okozott neki, hogyan rejtse el a legrafi­­naltabban, hogy majd egyszer felfedezze huncutsagat valaki, s emiatt a heti teljesitmenye haromra csokkent, de feljebbvaldi megertettek, koraval es a kiilfoldi esemenyekkel indo­­kolva Bal Mano alkotoi es termelesi valsagat. A kesz szobrok kozponti elosztoba kerultek. Hogy onnan a kijelolt helyiikre, minden szellemi es fizikai munkahely Voros Sarokba allitva az intezmenyt diszitsek s a dolgozok ideoldgiai fejlodeset segitsek eld. Igy esett, hogy anno, 1957 vegen egy alakuldfelben levo irodalmi lap szerkesztosegeben a Voros Sarok szamara kijelolt helyen, rogton a bejarat mellett, a fogasnal, elhelyeztek egy ilyen, jo meteres Lenin-szobrot. Alatta piros vaszon, felette aktualis jelszd szamara hely. Mit ad isten, azaz, hogy, hogy nem, elvtarsak, ezen irodalmi lap szerkesztosegebe eppen az a gipszfej keriilt, amelybe a mester a Life magazin folyd ev januari cimlapjat sodorta bele, ezen a Hungarian Freedom Fighter, azaz magyar szabadsagharcos dm volt olvashato, es egy marcona ifjut abrazolt, kezeben Kalasnyikov geppisztollyal. Ezt persze senki nem tudta, a szerkesztoseg johiszemu, lelkes es elszant vezetoje - fantaziank es a fiktiv meg a valds laptortenet szerint -, Dobos Laszlo lapalapito vette a szobrot, aki azt sem tudta elmagyaraz­­ni, megis miert pont ezt a szobrot valasztotta a boltban. A jeles ferfiu kesobb ugy meselte - mesenk szerint persze -, hogy a szoborboltban a kivalasztaskor ennek az egynek rend­­kiviil eros, sot megmagyarazhatatlan kisugarzasa volt, materialista emberre nem is szokott ilyesmi hatni, de ez megis! El is hozta, ki is raktak! Ott allt tehat a neki megszentelt helyen a mellszobor, a lap szerkesztosegeben, amelyet Irodalmi Szemle nevre kereszteltek - azaz bocsanat, nevadaskor ezt a nevet kapta, mert kereszteldt csak sutyiban lehetett ekkortajt leszervezni -, s allta a sarat evtizedeken at. Kezdetben minden nap letoroltek a port a sarga olajfestekrol, aztan voltak idok, amikor a piros vaszonnal leteritett asztalra sehova nem fero keziratok kerultek, sot, urambocsa, a felkilds, hatszemelyes, olomuveg hamutarto is itt kapott helyet, amelyet a szerkesztok az egyik kedvenc kavehazukbol helyeztek at ideiglenesen a szerkesztosegbe. Szallt a cigaretta fustje, szalltak a metrumok, valtoztak az idok, berobogtak a Mihaly-kapu ala a szovjet tan­­kok, s ekkor az aktualis foszerkeszto - Duba Gyula, bator fro -, megalapozott diiheben j61

Next

/
Thumbnails
Contents