Irodalmi Szemle, 2017
2017/12 - SZABÓ LŐRINC I. - Smid Róbert: Harc a technikával. A technikai és a szerves (ön)szerveződés interakciós alakzatai a Harc az ünnepértben (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC I.
jelei azok, amelyek a levegoben kirajzolodnak. Mindazonaltal a „ringo abrak” es „lebegd aramok” felzengese mar a visszajatszas muveletet is magaban foglalhatja akkor, ha azok valamifajta direktebb lenyomatai a hangnak vagy eppen a szivdobogasba epiilt zenenek, ennyiben pedig egy gramofon vagy elektrokardiograf mukodesi zdrejei, esetleg az ilyesfajta szerkezetek rogzitett produktumaibdl visszajatszott hangsavok zendiilnenek fel - az „aramok” ebben az eldonthetetlensegben egyszerre utalna vissza a radiora es a hullamra, utobbira aramlaskent is. Amikeppen tehat a zene vegzi el azokat a cselekveseket a versben, amelyekre hagyomanyosan sarkallni szokott, es eppen a befogadojan keresztiil valhatott zenekent autoaffektiwa, ugy itt mar a befogadd szemlelddo-optikai poziciojanak fenntartasaval az akusztikumrdl a taktilitas kozbenjarasaval a vizualisra valtassal, es ezek sorrendjenek eldonthetetlensegevel (ti., hogy jatszas vagy visszajatszas tortenik) az elozetesseg es reprodukcio viszonyaiban az olvasas tropusava szilardulhat. Kabdebo ertelmezeseben egyreszt dsszekoti a verset a Mozart hallgatasa kozben darabbal (Szabo Lorinc maga is vallott arrol a Vers es va/osdgban, hogy Mozart, a gyerekzseni lenne a foszereploje a versnek,25 innen ertheto a szoveg utolso hasonlata, is: „ahogy a I gyerek tornyozza koveit”), masreszt kiemeli a teremtes atepitesenek es a semmivel valo „lapdazasnak” a kettoseget az illuziotlanitassal es a hatas leleplezodesevel (mikozben azt allitja a szoveg, hogy a zene vilagokat epit, valojaban csupan a semmivel labdazik).26 Ez az ertelmezes a semmit egyertelmuen kiutalja az eszkoznek, igy viszont nem nyilik meg a lehetosege annak a tarsnak, amellyel a jatek folyik (es amelyik „iires semmibe” elotte bamult a zene); ez esetben a „pedig csak til a szonyegen I es lapdazik a semmivel” zarasban szereplo „csak” mddositdszd inkabb az alkotas konnyedseget nyomatekositana a metamorfozisokat kovetoen, semmint degradalna a zene teljesitmenyet. 3 . A Vezemel es a Radiozene a szobdbannal is egyertelmuen megjelentek a termeszetbol vett, amde technikaikent operacionalizalodd alakzatok (a kas, a boly, valamint az aramlas es maga a kigydbuvolesi technika is), azonban a ’38-as gyujtemeny meg tobb, egymassal gyakran osszefiiggd darabja allitja be eszkozld szerkezetkent azt, amit a naturaban jelensegkent gondolunk el, igy egyszersmind technikai implementaciot vegre-2 5 Szabo Lorinc, Vers es valosag: Bizalmas adatok es megjegyzesek, Osiris, Bp., 2001, 94. 2 6 Kabdebo Lorant, Titkok egy elet/rmi-ben: Szabo Lorinc utolso versciklusdnak poetikai esfiloldgiai szembesitese, ME BTK Szabo Lorinc Kutatohely, Miskolc, 2010, 23.
