Irodalmi Szemle, 2017

2017/12 - SZABÓ LŐRINC I. - Smid Róbert: Harc a technikával. A technikai és a szerves (ön)szerveződés interakciós alakzatai a Harc az ünnepértben (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC I.

kivitelezodik es kommunikalddik eppen elem es muvelet egymastol el nem kulonitettsege miatt - egyutt hoznak letre egy kiiktathatatlan megkiildnbdztetest, ami igy performativba forditja az operativ retorikat. Ugyanis azoknak a megnyilatkozasoknak, amelyek operativak, es operativitasuk a szovegben vegrehajtodik, ekozben el kell ismerniuk sajat magukat es vegrehajtottsagukat operativkent, mely aktus elter a tenylegesen es eredetileg vegrehajtottol - oda jutunk vegso soron, hogy allitanak valamit magukrdl, de attol elterot cselekszenek; performativba fordulnak. Austin maga sem volt konnyu helyzetben, amikor e ketfajta aktust kivanta elkuldniteni; a kicserelhetoseg es a transzformacid alakzataira tamaszkodva szerinte ugy lehet az operativbol performativat csinalni, hogy „igerem” helyett „fogok”-ot mondok, vagy „parancsolom” helyett „fogod”-ot.13

A performativ aspektus kivonasat, ezzel pedig az operativitas megorzeset a kijelentesben, mar egy fokkal bonyolultabb modon es nem az intralingvalis helyettesitesre alapozva lehet vegrehajtani, hanem a kontextus figyelembevetelevel: egy meccsen mondhatjuk, hogy „lesen vagy” vagy „lepeshibat kovetsz el”, amennyiben nem rendelkezunk az arra vald joggal, hogy lesen levonek vagy lepeshibasnak nyilvanitsunk valakit (tehat nem vagyunk jatekvezetok).14

A performativ es az operativ sajat elkuldnithetosegiik es egymasba fordithatosaguk leirasaban az ehhez sziikseges muveletek miatt - amelyek a helyettesitest es a nyelven beluli forditas aktusait vegrehajtjak - azonban igy is egymasnak fesziilnek, tehat Austin sajat szovege is kenytelen ingadozni a ketfajta retorika kozott, mikozben azokat elhatarolja vagy transzformalja.

13 Uo., 59.

1 4 Vo. Ua.

1 5 Kulcsar Szabo Erno, Kolteszettortenet es medidlis kulturtechnikak = Uo., Szoveg, medialitds, filologia: Kolteszettortenet es kulturalitas a modernsegben, Akademiai, Bp., 2004,171.

1 6 Uo., 172.

1 7 Ua. Ebben a formaban azonban Kulcsar Szabo valdban alkalmazza az operativ kifejezest.

Ertelmezesem szerint Kulcsar Szabo Erno Kolteszettortenet es medidlis kulturtechnikak c. tanulmanyaban pontosan az ilyesfajta szetvalaszto osszekotest, es az e muveletekre vald reflexio verbalis egyertelmusitesenek lehetetlenseget azonositja produktiv aporiakent a ’30-as evek poetologiajaban, amikor az intencionalt vezerlesnek hijan levo onfeljegyzo rendszerek es az irodalmi szovegek kozott tetelez parhuzamot. Megallapitja, hogy azok leginkabb ket dolog tekinteteben vagnak egybe: mindkettonel definialhatatlan a cimzettseg kore, illetve az olvashatosag elsodleges instanciaja is hozzaferhetetlen marad.15

Allitasom, hogy eppen a tanulmanyaban nem neven nevezett operativitas munkalhat akkor, amikor a „kesdmodern klasszikusok poetologiai targyu reflexioinak nyelveben mutatkozik meg eldszor az a diszkurziv tapasztalat, amely a szubjektumon kiviilhelyezett technikai-medialis tenyezok uralhatatlan reszesedeset hangsulyozza a mualkotas kepzodeseben.”16

Kulcsar Szabo pedig a kovetkezot hangsulyozza: tobbrol van itt szo, mint a Mallarme-fele, az abecere alapozo kombinatorika performativitasanak nyulvanyakent ertett technikai beszedmddrol, inkabb maga az alany fosztatik meg a „nyelvi operator” pozicidjatol,17

mikozben a szubjektum mar nem vegrehajt valamifajta aktust a nyelvi megnyilatkozassal, hanem o maga keriilhet a verbalis vegrehajtas elsodleges (es nem feltetleniil diszkurziv) hataskorebe.