Irodalmi Szemle, 2017

2017/12 - SZABÓ LŐRINC I. - Nagy Csilla: Dinamikus erőtér. Test- és szubjektumtapasztalat Szabó Lőrinc költészetében (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC I.

eld, testisegeben is erzekelheto kedves szamara tortenik, addig itt a kdlcsdnzdtt hang sziiksegszeruen levalik a testrol. Maskent szolva, a hangadas hataratlepese nem az en es a masik, hanem az en es a masik emleke kbzott, azaz idosik- es dimenziovaltasokon at tortenik. A Kepzelt kepzeleteddel kepzelem ezt a sajatos szituaciot viszi szinre: a vers beszeloje csak ugy kepes felidezni, jelenvalova tenni, lijrateremteni a kedvessel tdltdtt idot, hogy - szavak helyett - kolcsdnadja a kepzeletet, tobbszdros virtualis/imaginarius valosagot hozva ezzel letre: „Kepzelt kepzeleteddel kepzelem I hogy idegondolsz, kedves, mialatt I gyors kerek visz: sovar maganyomat I hivja maganyod; egyiitt vagy velem, I ahogy veled en, es ahogy nekem / vigaszt csak kepzelt jelenleted ad, I fajdalmad fajdalmamban erzi csak I enyhulni szoritasat sziveden.” (II. 228.) A vers a kotet egeszenek ars poeticajakent ertheto: olyan struktura jon letre, amelyben a masikra valo ramutatas sziiksegszeruen csak pillanatnyi, a masik kepzelete folyton a sajat kepzeletemre utal. A masik hianya betolthetetlen, mert a vagyam a folytonos, felcserelesre epiilo viszonyrendszerben a targya helyett mindig sajat magaval helyettesitodik, ezaltal meddo marad. Ahelyett, hogy az en akepzelet egymasba kapcsolddo virtualis/imaginarius tereinek sokszorozasaval kozelebb keriilne a masikhoz, voltakepp fokozatosan frja, rajzolja feliil azt az emlekkepet, amely a kedvesbol eredetileg, a kepzelet jatekat megeldzoen megmaradt.

A szerelem szamara fontos a masik kepe. Erre figyelmeztet Derrida is a Grammatologia masodik reszeben, amikor kiemeli es ertelmezi Rousseau megallapitasat, amely szerint a szerelem legmegfelelobb mediuma a rajz. „A rajzveszszo oromteli mozgasa nem lep a test hatarain tulra. Elteroen a beszelt vagy irott jeltol, a vesszo mozgasa nem szakad el a rajzolo vagyodo testetol vagy a masik kozvetleniil eszlelt kepetol. Nyilvan ez a kep is a vesszo mozgasa reven jon letre, de ez olyan kep, amely egyaltalan nines elvalasztva attol, amit abrazol; a rajzolt alak csaknem szemelyeben, arnyekaban van jelen. Az arnyek vagy a vesszo tavolsaga majdnem jelentektelen. A rajzolo, amikor rajzvesszot tart a kezeben, igen kozel van ahhoz, hogy megerintse azt, aki egy hajszalnyi elteres hijan a masik bn-