Irodalmi Szemle, 2017

2017/12 - SZABÓ LŐRINC I. - Forgács Péter: Boldog karácsonyt! (próza)

re vagyom. Borotvalkozas kozben vegleg elhatarozom, hogy a kollegaknak sem szolok semmit, nines ertelme, meg a vegen belegabalyodom a mondokamba, es csak szanalmas magyarazkodas lesz beldle. Mert ugye, ha ugy vessziik, tenyleg nem tortent semmi, azonkivul, hogy vagy nyolc oran at a sajat pincem foglya voltam. Bantani nem bantott senki, lopas sem tortent, habar a kocsim eltunt egy idore, de meg is kerult. Ezt mar a tanari szobaba lepve gondolom, es a csengetes tesz pontot a vegere. Csak egy kolleganak marad ideje elcelodni a megviselt dizajnommal: mi van, haver, sirt astal az ejjel? Mire en: miert, ennyire latni? Ketoldali eroltetett rbhoges, aztan megy mindenki a maga dolga utan. Na, ezt is megusztam! A vegzosoknel betartom az igeretemet. Aldom az istent, hogy ilyen eldrelato voltam. Az atvirrasztott ejszaka tompito hatasa igy, az dtodik ora tajekan kezd elhatalmasod­­ni rajtam. Alig forog a nyelvem, csaponganak a gondolataim, ebben az allapotomban alkalmatlan vagyok a tanitasra. Viszont fogalmazast iratni, az mas. Kiosztom a dol­­gozatfuzeteket, es felirom a tablara a cimet: Boldog karacsonyt! Alcim: Elmelkedesek a csaladrol es a szeretetrol. A gyerekek nem is nagyon ellenkeznek, gyorsan belatjak, hogy ez a legkimeletesebb modja az idohuzasnak. Valamivel el kell csapni az ev utolso irodalomorajat! Ugy latom, meg Arni is kormdl valamit a fuzetebe, pedig nem szokasa, altalaban iiresen adja le a dolgozatat. Meg aztan nem is nez ki tul frissen, na de nala ez nem ritkasag. Lehet, hogy fekszik neki a tema, habar ketlem, valoszinuleg meg fat se diszitenek, amilyen felelotlen alkoholistak a sziilei. Persze, attol meg a fantaziaja bein­­dulhat! Majd meglatjuk! Kitamasztom a fejem a ket kezemmel, es azt mimelem, hogy az osztalyzonaplot olvasgatom, pedig csak szunditok egyet csengetesig. A tanitas vegeztevel altalanos buesuzkodas veszi kezdetet a tanariban. Ropkodnek a jokivansagok, mindenki vigyorog, hehereszik, pedig mar legszivesebben indulna haza. En ezt is teszem. Honom alatt a dolgozatfiizetekkel meg lazan visszaintek az ajtobol, es mar huzom is a csikot a kocsimig. Beszallok, a fiizeteket az anydsiilesre boritom, es star­­tolok. Anyam, hogy ezt is megertiik! Talalkozunk az uj evben, agyo!

Next

/
Thumbnails
Contents