Irodalmi Szemle, 2017

2017/1 - Fleisz Katalin: "Ez az írás sem én vagyok" (Győrffy Ákos: A hegyi füzet)

Masreszt a konyvbol minden toredekessege mellett megiscsakkirajzolodik egy elethelyzet, sot elettortenet. Rogton a konyv elejen kideriil a kotet apropoja, miszerint a beszelo egy erdei, iiresen allo fahazba belepve talalt egy fuzetet, es az abba valo Iras kezdete a konyv kezdete is. „Megkezdem ezt afuzetet” Innent61 mar adva van a helyzet, az olvaso valami naploszeru, vallomasos hangot var el, amiben nem is csalodik, csakhogy ez a vallomas megsem az intim feltarulkozas, sokkal inkabb egy az iiresseget is tetelezo megertesvagy. „Azert kezdek trni ebbe az ismeretlen tulajdonos altal itt hagyott, vildgoskek fedelu fiizetbe, hogy megprobaljak rajonni arra, mit keresek itt. Majd azt is megtudjuk rola, hogy hajlektalanszallon dolgozik, es a hajlektalanokkal valo szemelyes kapcsolat, a periferian elok kdziil egy-egy kozeli portre jelentesteli fesziiltseget is teremt a kotet irgalomrol, keresztenysegrol, szegenysegrol, uressegrol, Istenrol szolo gondolataival. Egyaltalan a periferia mint olyan, a szelen, kiviil lenni mindennek, annak, amit vilagnak neveziink. Talan ez a kotet legkovetkezetesebb gondolata, alapelmenye, megsziiletesenek oka es kezdete.

Valahol egy ember nez a tajba, hattal all nekiink, maga is beleveszve a taj rengetegebe. Akarcsak egy Caspar David Friedrich -festmeny.

(Magveto, Budapest, 2016)