Irodalmi Szemle, 2016

2016/11 - FORRADALOM - Reichert Gábor: 1956 mint erkölcsi probléma. Déry Tibor Szerelem című novelláskötetéről (tanulmány) / FORRADALOM

allitja 1956-ot a masodik vilaghaboru esemenyeivel: „Ha nem tudna, nekem harom fiam veszett oda a haboruban, ketto a harc­­teren, a harmadikat, az utolsot pedig kivegeztek a nyilasok. Nekem elegem volt ebbol, hagyjanak minket bekeben! Menjen el, fiam, nem haragszom maga­­ra, de menjen el! Ebben a hazban mar csak ket halott szamara van hely." (172.) Nem sokkal a sebesiilt ferfi kiutasi­­tasa utan az asszonynak el kell mennie otthonrol - orvost szeretne hivni, mert sehogy sem tudtak elallitani ferje orr­­verzeset -, es egy kobor golyo vegez vele. Halala tobbfelekeppen ertelmez­­hetd. Karafiath Judit, aki az ovidiusi eredeti es annak egyeb ujrairasai felol kozelit a szoveghez egy dolgozata­­ban, a mondabeli igazsagszolgaltatast veil felfedezni az asszony halalaban: „Derynel nem az eredeti jotettert jot varj mondanivalo, hanem az elmaradt jotettert jaro biintetes a monda iizene­­te".22 E szerint az ertelmezes szerint Dery a szolidaritas, az elesettek iran­­ti felelossegerzet tortenetet irta meg a Philemon es Baucisban. Ha viszont az idos par idilljenek megbomlasa felol kozelitiink a tortenethez, azt mond­­hatjuk, a sebesiilt ferfi - rajta keresztiil pedig maguk az 1956-os esemenyek - okoztak az artatlan dregasszony ha­lalat. A fiatalember a kaoszt hozta el a hazaspar nyugodt mindennapjaiba, az asszony ertelmetlen halala pedig eppen emiatt kovetkezett be. „Ez az el­­beszeles is a felkavart szenvedelyekrol beszelt, utcai harcokrol, sebesiiltekrol adott kepet, s egy dregasszony halala­­rol, akit akkor er a gyilkos golyo, mi­­don orvoshoz siet, hogy beteg ferjenek hozzon gyogyulast. A halal ertelmet­len es veletlenszeru, a tortenelmi dsz­­szecsapas egy artatlan csalad idillikus bekejet zuzza szet", irja Pomogats Bela a novellarol.23 Ha a Philemon es Baucist a Szerelem cimu kotet tobbi szovegenek kontextusaban vizsgaljuk, az utobbi ertelmezes tiinik kezenfekvobbnek: a Szdmaddshoz es a Libikokdhoz hason­­loan ez az elbeszeles is a kozligyektol valo elzarkozas, a maganelet erinthe­­tetlensegenek apologiaja. Nem tortent volna senkivel semmi, ha a killvilag nem tor be a novellaszereplok nyugo­­dalmas eletebe - olvashato ki az egy­­mast koveto szovegekbdl. Lenyegeben a kotet zaro darabja, a Ket asszony sem ter el ettol a narra­­tivatol: a bortonben levo iro felesege kenytelen honapokon at hazudni es egy mesterseges valosagot kialakitani anyosanak - amelyben az iro egy mu­­vebol forgatott amerikai film kesziiletei miatt nem tud hazaterni -, mert attol fel, az asszony nem elne tul, ha megtudna 22 Karafiath Judit: Peldazat a felelossegrol. In Jeney Eva - Kalman C. Gyorgy (szerk.): „lnkdbb figyeld talan az irodalmat". Irdsok Veres Andras 70. sziiletesnapjdra. Bp., 2015, Reciti, 136. Kiemeles az eredetiben. 23 Pomogats Bela: „Mikor a rozsak nyilni kezdtek”. 1956 az irodalom emlekezeteben. Forras, 2002/4. http://www.forrasfolyoirat.hu/0204/pomogats. html Utolso letoltes: 2016. julius 25.

Next

/
Thumbnails
Contents