Irodalmi Szemle, 2016

2016/11 - FORRADALOM - Reichert Gábor: 1956 mint erkölcsi probléma. Déry Tibor Szerelem című novelláskötetéről (tanulmány) / FORRADALOM

FORRADALOM hato tulelesi strategist. A kover pesti orvos, akivel a professzor Gyorben, nem sokkal disszidalasi kiserlete elott talalkozik, lenyegeben a Kadar-rend­­szer esszenciajat fogalmazza meg: „En azt tartom becsiiletes embernek, aki a sziiksegleteit ugy-ahogy ossze tudja egyeztetni a fennforgo kivanal­­makkal, azaz aki ugy rendezi be a kis eletet, hogy az lehetoleg ne szenvedjen kart a tobbiek mohdsagatol, aki tole telhetoleg igyekszik egyeterteni a nala hatalmasabbakkal, s nem karositja meg merteken feliil a nala gyongebbeket. Egy szolid kis elet, professzorkam, az altalanos beke es leszereles egisze alatt. [...] A szive melyen mindenki tiszteli a nala erosebbeket, azaz a hatosagokat. Azt mondjak, az Ur kikopi a langyosa­­kat. Nem igaz, professzorkam! Az Ur szamuzte Lucifert, es abban leli kedvet, aki engedelmeskedik, mindbrokke, amen." (206-207.) Nem allithato, hogy akar a profesz­­szor, akar az elbeszelo azonosulna ez­­zel a cinikus megkozelitessel, minden­­esetre ketsegtelen, hogy a novellaban felvazolt lehetosegek kdziil ezen kiviil nem marad mas alternativa a „becsii­­letes" eletre, legfeljebb az orszag elha­­gyasa. A disszidalas azonban, ahogy az 1962-es Libikoka tanusitja, szinten nem tekinthetd tisztesseges eljarasnak - megpedig eppen az itthon maradok miatt. Az IKKA-utalvanyaik bevalta­­saert sorakozo idosek egymast tullici­­talva biiszkelkednek - nyilvanvaldan 1956-ban emigralt - gyerekeik sikere­­ivel: az egyikiik most vett egy Rolls- Royce-ot, a masikukat eloleptettek a munkahelyen, a harmadik nyaralni megy a tengerpartra. Kontrasztkent pedig azok a nyomorusagos, tiz- es huszdollaros csekkek jelennek meg, amelyeket sziileiknek hazakiildenek - tehat vagy nem megy olyan jol a soruk, mint allitjak, vagy annyira kiveszettbe­­loliik minden szolidaritas Nyugaton, hogy nem kepesek nagyobb osszeggel tamogatni idos hozzatartozoikat. To­­vabbi ellenpontot jelentenek az itthon maradt fiatalok: a soha meg nem tor­­tent szerelmi hoditasaval hencego vi­­deki munkasfiu hazugsaga furcsa mo­­don pozitiv ertekmozzanatot kepez az idosek felvagasaval szemben, hiszen kepzelgesei egy valosagos, itt es most letezo vilag keretei kdzott maradnak. Ugyancsak idos emberek a Philemon es Baucis foszereploi. Az Ovidius At­­vdltozasaiboi ismert tortenet ujrairasa eppen ellenkezo veget er, mint az ere­­deti: mig ott a vendegeket befogado idos par jutalomban reszesiil, addig Derynel a vendegszeretetet megtagado asszonyt leldvik a tortenet vegen. Bar nem deriil ki, hogy kinek az oldalan harcol a bebocsattatast kero sebesult fiatalember, az elbeszeles minden va­­loszinuseg szerint 1956 oktobereben­­novembereben jatszodik. A feleseg latszolag banalis okbol utasitja vissza a ferfi kereset: nem engedi be a hazaba, mert nem akarja, hogy dsszeverezze a divanyt. Elokeriil azonban a valos in­­dok is, amely implicit modon egy sorba

Next

/
Thumbnails
Contents