Irodalmi Szemle, 2016
2016/11 - FORRADALOM - Reichert Gábor: 1956 mint erkölcsi probléma. Déry Tibor Szerelem című novelláskötetéről (tanulmány) / FORRADALOM
FORRADALOM A kotet 1956 elotti darabjai kapcsan inkabb csak latens, szovegszeruen nem kimutathato, am feltehetoleg a korabeli olvaso szamara is egyertelmu implikaciokrol beszelhetiink, az 1960 utan keletkezett elbeszelesek tobbsegeben azonban explicit modon is megjelenik 1956 problemaja. Ezekrol a szovegekrol altalanossagban elmondhato, hogy a forradalom kiilonosebb ideologiai megfontolas, sot szinte ok nelkiili, eleve adott esemenysorkent jelenik meg benniik. Ugy is fogalmazhatunk, hogy 1956 elvi jelentosege hatterbe szorul az olyan, inkabb gyakorlatiasnak nevezheto problemakkal szemben, mint hogy megeri-e egy idos embernek barmilyen modon involvalodnia a forradalmi/ellenf orradalmi esemenyekben. Nem esik szo benniik azokrol az altalanos tarsadalmi kerdesekrol, amelyek az 1956 elotti Dery-novellakat a maguk koraban jelentosse tettek, ellenben sokkal nagyobb teret adnak a kontextualizalo, eletrajzi olvasatok szamara. A Szamadas idos professzora - ahogy arra Feher Ferenc felhivta a figyelmet kritikajaban21 - akar a Feleletbeli Farkas Zend alakjanak tovabbirasa is lehetne: cinikus termeszetevel, szokimondasaval, hosszadalmas erkolcsi traktatusaival valoban emlekeztet Farkasra, aki a Feleletben bizonyos fokig Dery Horthy-korszakon valo kiviilallasat testesitette meg. Tovabbi erdekes, az eletrajzi szerzot es a Szamadas foszereplojet egymashoz kozelitd aprosag a professzor eletkora: a novellaban elhangzik, hogy a ferfi hatvanket eves mult a tortenet idejen - az 1894-ben sziiletett Dery ugyancsak ennyi idos volt 1956-ban. A sokat latott, a politikabol es az eletbol egyarant kiabrandult professzor figurajan keresztiil Dery megkeriili az oktoberi esemenyek lenyegi ertekeleset: kozeleti, politikai kerdes helyett meglehetosen egyoldalu erkolcsi kerdeskent tekint a tortentekre, amelynek lenyege, hogy van-e joga az elegedetlen kisebbsegnek veszelyeztetnie a fennallo helyzetbe belenyugvo tobbseg eletet. A professzor tanitvanya, aki a forradalom leverese utan elrejti a gepfegyveret tanara lakasaban, felelotlensege miatt tunik fel negativ szinben; a professzor onvadld monologja a tortenet vegen pedig arra hivja fel a figyelmet, hogy az 1956-os esemenyekben mindvegig passziv idos ferfi a kimondatlan egyetertes okan valt felelosse a tortentekert. Nem nehez a kdvetkezo sorokat a Derybol kikenyszeritett onkritika, a Rez Pal szerint Kopeczi Bela altal siirgetett „garasletetel" megnyilvanulasakent olvasni: „Azt allitja, hogy nem hasznaltam azt a bdrlyuggatot. Annyi, mintha hasznaltam volna. Ha megsem hasznaltam, csak azert, mert nem illik a koromhoz, vagy mert nem ertek hozza, vagy mert izlesem ellen valo. Virtualisan hasznaltam, tetszik erteni? Minden 21 Feher: z. m., 772.
