Irodalmi Szemle, 2016
2016/11 - FORRADALOM - Reichert Gábor: 1956 mint erkölcsi probléma. Déry Tibor Szerelem című novelláskötetéről (tanulmány) / FORRADALOM
evekben irt novellait osszegyujtd kdtet, a Szerelem.14 A kovetkezokben ezt a gyujtemenyt, pontosabban a gyujtemenybe felvett szovegeket elemzem; azok ugyanis igen pontosan illusztraljak azt a kompromisszumokra epiilo, egymasnak kolcsdndsen kiszolgaltatott kapcsolatot, amely Dery es a hatalom kozdtt fennallt a kotet megjelenesenek idejeben. A Szerelem nemcsak Dery ujraindulo palyaja, hanem a korai Kadar-rendszer mukodese szempontjabol is szimbolikus konyvnek tekinthetd: a mindenki szamara nyilvanvalo iroi onkritika szovegei mellett - amelyek koze peldaul a mar emlitett Szdmadas is sorolhato - 1956 elotti irasok is helyet kaptak a gyujtemenyben, de peldaul a hatalom szamara meglehetosen problematikus Ket asszony is nyomdafesteket lathatott benne. Ami azonban igazan kiildnlegesse teszi a konyvet, az a tortenetekben hoi latens, hoi explicit modon jelen levo hatter, amely erosen befolyasolhatta a korabeli olvasok befogadoi strategiajat. A szovegek nagy resze ugyanis ilyen vagy olyan modon 1956 tapasztalatabol taplalkozik: vagy utolag, az oktoberi esemenyek ismereteben helyezi mas megvilagitasba a korabban keletkezett muveket, vagy pedig 1956 es kovetkezmenyei alakitjak az elbeszeles menetet. A kotetre iranyulo kitiintetett figyelmet jelzi, hogy megjelenese utan ket nappal mind a 10 300 peldanyt - a kolofon szerint ennyit adtak ki a Szerelembd} - elkapkodtak a konyvesboltok polcairol.15 Tobb mint fel evszazad tavlatabol lehetetlen szetszalazni, hogy a rendkiviili erdeklodest inkabb a szerzo szemelye, vagy inkabb maga a kotet valtotta-e ki. A legvaloszinubb, hogy mindketto egyszerre: 1956 utan het evvel esemenyszamba ment a leghiresebb bebdrtdnzott fro ujbdli megszolalasa a szeles nyilvanossag elott, igy joggal feltetelezhetjiik, hogy a kdziigyeket es/ vagy az irodalom iigyeit nyomon koveto olvasok fokozott erdeklodessel vartak, hogy Derynek mi mondanivaloja van az elmult idoszakrol. A valogatas nem is cafol ra ezekre a varakozasokra: a kdtetkompozicio meglehetos tudatossagrol arulkodik, amennyiben a novellakban zajlo esemenyek tobbe-kevesbe linearis idovonalat vazolnak fel. Igy jutunk el az otvenes evek elejetol (ekkor jatszodik a kotet nyitodarabja, a Viddm temetes,16 es a masodik szoveg, A feher 14 Dery Tibor: Szerelem. Bp., 1963, Szepirodalmi. A tovabbiakban a foszovegben, zarojelben hivatkozom az idezett kiadas oldalszamaira. 15 Sorsfordito evek X.-ben, 385. 16 Pontosabban akar jatszodhatna is ekkor: az 1955-ben keletkezett novellaban nem talalunk konkret, a tortenet targyidejere vonatkozo utalast. Valoszinuleg azert keriilt a linearis idorendet ervenyesito kotet elere, mert az „ancien regime" szocializmusban valo tovabbelese is megjelenik benne a ferje halalat is tarsasagi esemenykent felfogo V.-ne „szalonjanak" latogatoin keresztiil. (A Viddm temetes dtletet egyebkent az 1954-ben elhunyt Gaspar Endre temetese adta Derynek.)
