Irodalmi Szemle, 2016

2016/11 - FORRADALOM - Bogyó Noémi: Vakfoltok (regényrészlet) / FORRADALOM

FORRADALOM- Kifejezetten elorelepest jelentenek a koncepcids perek, az STB, KGB prakti­­kai es buntettei is. Zahncsi almosan nyujtozkodott egyet, s finnyasan megjegyezte:- Forradalom a demokraciaert, milyen elcsepelt. Maga, Arisztotelcsi, meg mi­­ert hallgat? Ha olyan szaktekintely, amilyennek az allamformatana miatt tartjak, miert nem mond velemenyt?- Azota sok mindent maskepp fogalmaznek meg. Sajna ebben a dobozban nines lehetosegem javitott kiadasra. A lenyeg megis lenyeg marad. Mi masra ke­­resnenk a mai napig is mindannyian a valaszt, ha nem a platoni kerdesre, hogy mi az idealis allamforma, amely az egyen es a kozdsseg erdekellenteteit harmo­­nizalni kepes. S kinek sikeriilt olyan allamrendszert megvalositani, ami ennek teljesen megfelel?- Hmmmm... - Senkinek, uraim. Ezert sosem lesz vege a probalkozasoknak, a forradalmak­­nak, a szent haboruknak, mert az egyen vagy sajat legjobb boldogulasat keresi, vagy ideakat hajszolva mas boldogulasan kiserletezik. Ebben az esetben az ab­­szolut igazsag az, hogy nem volt, nines es nem lesz olyan halando, aki kepes lenne ezt megoldani. Teljesen egyetertek Churchillel, hogy a demokracia a kor­­manyzat rossz formaja, ami meg mindig jobb az osszes tobbinel.- Hat igen. Sok kerdesem a mai napig megvalaszolatlan maradt - melazott el Planton.- Hagyjak abba a vitatkozast, vagy legalabb valtsanak temat - csititotta oket Kempler.- Temat valtani? Hat mirol lehet ilyen vegyes osszeallitasban beszelgetni anel­­ktil, hogy ossze ne vesznenk?- Megint felkoltottek. Nem eleg a helyszuke, meg aludni sem hagyjak az em­bed - morgolddott Brunelcsi.- La mour - kuncogott cinikusan Daruegge.- Hat igen, a szerelem. Csak nem akarjak azt mondani, hogy minket par szaz­­es ezereves kovuleteket meg lazba hozhat a szerelem gondolata? - hitetlenkedett Mon Csi.- Hat maga mar lehet, hogy elfelejtette, de en meg mindig eld tudom idezni azt a bizsergeto erzest az agyekomban - merengett el Brunelcsi.- Igen, igen, azok a kejes ejszakak telt combu, lagy emloju kejnokkel. Azok a piroslampas hazak tele gondtalan nevetessel. Az opium illata keveredett az ol­­esd parfum es a buja izzadtsag csiklando szagaval. Madam Lisa mindig ertett hozza, hogyan tegye feledhetetlenne a nala tbltott orakat. Ha belegondolok, meg mindig agaskodik bennem a vagy.

Next

/
Thumbnails
Contents