Irodalmi Szemle, 2016
2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Szilágyi H. István: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája - visszatekintés (Jog és irodalom) (tanulmány)
sadalmunkrol, ami termeszetesen matriarchalis tarsadalom."58 Ahhoz, hogy e paradoxont feloldjuk, erdemes kozelebbrol megvizsgalnunk a szerzonek a ferfi-no viszonyra vonatkozo felfogasat, amit legtomdrebben o maga fogalmazott meg egy beszelgetesben: „a nok vaskezzel iranyitjak a fajfenntartas rendjet, mikozben a ferfiak a legvaltozatosabb oriiltsegeket muvelik szerte a vilagon, amelyek elorelenditik a tortenelmet. Ebbol arra kovetkeztettem, hogy a noknek nines erzekiik a tortenelemhez: csakugyan, ha nem igy volna, nem is teljesithetnek elsodleges feladatukat, hogy fenntartsak a fajt."59 E szerint Garcia Marquez szamara a ferfi es noi szerepek tarsadalmi kiilonbsege termeszetszeruen adott, s bar a himsovinizmust igazsagtalannak tartja - mert az „nem egyeb, mint az idegen jog birtoklasa" -, azt mindket nemre alkalmazhato fogalomnak veli. „Vannak peldaul feministak - mondja Garcia Marquez -, akik ferfiak szeretnenek lenni, ami arra vail, hogy egyszeruen frusztralt himsovinisztak."60 A ferfi-no viszonylat igazsagtalansagat tehat semmikeppen sern azzal kivanna orvosolni Garcia Marquez, hogy valamifele absztrakt egyenloseg neveben eltorolne a ketfele szerep kdzti kiilonbseget. A Kronikdban a szerzo egyaltalan nem kerdojelezi meg a tortenetben szereplo csaladfok tekintelyet vagy a hazassag intezmenyet. Sot azt latjuk, hogy a hazassag ritusa, mintegy a resztvevok idokozben megvaltozott szandeka ellenere is, vegiil megis csak osszekapcsolja Bayardot es Angelat. S talan epp az az oka a szerzo szemelyes elmenyei szerepeltetesenek is, hogy erzelmileg ellenpontozza a tragediat: mikozben az egyik hazassag eppen (atmenetileg) zatonyra fut, egy masik boldog kapcsolat eppen abban a pillanatban kezdodik.61 Az egyik lehetseges olvasat szerint tehat Garcia Marquez nem magat a patriarchalis ertekrendet, hanem sokkal inkabb az azt eltorzito, kepmutatova valtoztato tarsadalmi egyenlotlensegeket biralja a muben, hiszen lattuk, hogy a Bayardo es az Angela tarsadalmi helyzete kdzotti kulonbsegnek milyen lenyeges szerepe volt a tragedia kialakulasaban. Me-58 Mendoza - Garcia Marquez: A guajava illata. 145. 59 Uo. 60 Uo. 61 Azon a bizonyos diakbalon, mikor Garcia Marquez megismerkedett jovendobelijevel, Mercedes Barcha Pardo - aki akkor meg csak tizenharom eves volt - nem fogadta el a jegyesseget, mondvan, hogy elobb be kell fejeznie az iskolait, de tizennegy even keresztul husegesen vart Garcia Marquezre.
