Irodalmi Szemle, 2016
2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Szilágyi H. István: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája - visszatekintés (Jog és irodalom) (tanulmány)
ket kepes osszekapcsolni egy kozos cselekvessorozatba.39 A tortenetbeli hazassag szertartasos jellege ket vonatkozasban is lenyegesse valik: egyreszt mert ez ad lehetoseget Bayardo San Roman szamara, hogy nyilvanvalova tegye gazdagsagat es magasabb tarsadalmi statusat, masreszt mert Angela Vicariot szandeka ellenere kenyszeritik bele a hazassagba. Miutan Bayardo es Angela bejarjak az elkiilonftes szakaszat - mely maga is az udvarlas, a jegyesseg es a menyegzo egymast koveto s egyre formalizaltabb szertartasaira bonthato a naszejszakan lepnek be a liminalis szakaszba. Mivel azonban Bayardo a „ver hianya" miatt visszaviszi Angelat a szoloi hazba, igy a liminalis fazisra jellemzo bizonytalan tarsadalmi helyzetbe keriilnek mindketten: forma szerint hazastarsakka valnak, de nyomban el is valnak egymastol. A hazassag liminalis szakasza, ami a normalis esetben az elhalast jelento naszejszakara korlatozodik, amit nyomban kovet a tarsadalmi szerkezet immaron magasabb statusaba valo beilleszkedes, az 6 esetiikben egy hosszu evekig tarto es sok egyeni szenvedessel jaro korszakka valik. Ez a hosszu ra nyult beavatas azonban mindkettojuket megvaltoztatja: Angela felfedezi a szerelmet, es felszabaditja magat anyja zsarnoki befolyasa alol, az ontelt es hidegszivu Bayardo pedig vegiil megbocsat neki, es visszater hozza. Az ikrek szamara a bosszu ritusanak elso szakasza a gyilkossag elkovetese elott eltelt nehany orara korlatozodik, mikor megtudjak, hogy Angela sziizesseget Santiago Nasar vette el, s varjak, hogy aldozatuk megjelenjen a foteren. A ritualis elkiilonites ket iranyban is megfigyelheto: az ikrek mindent megtesznek, hogy a lehetd legtobb emberrel kozoljek szandekukat, hatha megakadalyozza oket valaki abban, hogy vegre kelljen hajtaniuk a gyilkossagot - de mintha legures ter venne oket koriil, senki nem veszi komolyan a fenyegetesiiket. Ugyanilyen „buborek" borul azonban aldozatra, Santiago Nasarra is:40 mikozben mar az egesz varos tudja, hogy mire kesziilnek az ikrek, egyediil o nem ertesiil rola. Az ikrek a gyilkossag aktusaval lepnek a bosszu ritusanak liminalis szakaszaba, ami a jogi eljaras lezaszimbolikus teriileten kel at, amely jellemzoinek vajmi keves koziik van korabbi vagy jovendo allapotahoz. A harmadik szakaszban az atmenet mar megtortent, es a ritus resztvevoje, a neofita vagy beavatott, visszater a tarsadalmi strukturaba, gyakran, de nem mindig magasabb statusba." Turner: i. m. 676. Lasd meg Turner, Victor W.: A ritualis folyamat. Orosz Istvan forditasa. Budapest, 2002, Osiris. 39 A ritus „ertelmetlensegerdl" lasd Schreiner, Agnes T. M.: Ritus es jog [1991]. In H. Szilagyi: fog es antropologia. 314-321.; Winn, Peter A.: Jogi ritus. [1991] In Jog es antropologia. 322-337. 40 „A tomeg surun ellepte az utcat, de Escolastica Cisnerosnak feltunt, hogy a ket barat [Santiago Nasar es Cristo Beyoda] akadalytalanul halad eldre egy tires kor kozepen, mert az emberek tudtak, hogy Santiago Nasar meg fog halni, es dvakodtak attol, hogy hozzaerjenek." Kronika, 101. 41 A bosszu probajanak kiallasa egyenesen feltetele volt, hogy Pablo Vicario felesegiil vehesse jegyeset, Prudentia Cotest, aki igy emlekezett vissza a tortentekre: „»Tudtam, hogy mire kesziilnek [...], es nem csak hogy helveseltem a dolgot, hanem hozza se mentem volna felesegiil, ha nem teszi azt, amit egy ferfinak tennie kell.« [...] Prudentia Cotes a konyhaban varta meg, amig kimennek a kerti kapun, es azutan is vart rendiiletleniil, mindaddig, amig Pablo Vicario ki nem jott a bortonbol, es egyszer s mindenkorra felesegiil nem vette." Kronika, 62-63.
