Irodalmi Szemle, 2016
2016/10 - RÉGIÓ - Radoslav Passia: Idegen a határon. A Keleti-Kárpátok a XX. századi közép-európai irodalmakban (tanulmány, Paszmár Lívia fordítása) / RÉGIÓ
REGlO lentosen inspiraltak a Karpatok) tudatosan vagy veletleniil tulajdonkeppen a „barbar", a modern civilizacio altal alig erintett ter kulturalis kolonialis intervenciojara torekszik. Manapsag a Keleti-Karpatok tersegenek muveszeti reflexioja fokozatosan bovul az „ onkolonizacid" peldaival is, amely eseten fontos szerep jut a „referencialis" kulturak ideologiai es mitologiai eljarasmodjai hazai elfogadasanak, kulturalis mintai atvetelenek es aktiv elsajatitasanak. A terseget kiilsoleg megfigyeld szemszogenek atvetelet es az eroltetett sztereotipiakhoz valo alkalmazkodast a XX. szazad kilencvenes eveinek irodalmaban figyelhetjiik meg, peldaul Vaclav Pankovic, kesobb pedig Maros Krajnak eseteben. A kinematografiaban e tekintetben jelentos alkotasnak szamit Stefan Uher tragikomediaja Pasta kone na betone (1982) (A betonon legeltette a lovakat) cimmel, amely Milka Zimkova prozaja alapjan kesziilt. Az utobbi idoszakban ez a jelenseg peldaul Marek Skop Ine svety (Mas vildgok, 2006) es Osadne (2009) vagy Jaro Vojtek32 Hranica (Hatdr, 2009) cimu filmjeiben fordult eld, a szinmuveszetben pedig az eperjesi ruszin Divadlo Alexandra Duchnovica v Presove (Alexander Duchnovic Szinhaz)33 produkcioinak egy reszeben talalkozhatunk vele (utoljara peldaul Michaela Zakut’anska Havaj cimu szindarabjaban, amelyet 2011-ben tuzott musorara a szinhaz). Az emlitett dokumentumfilmekkel kapcsolatban erdekesnek tunik, hogy esetiikben az onkolonizacid inkabb (on)egzotizacid formajat olti. Ezek az alkotasok tulajdonkeppen Szlovakia europai unios integraciojanak idejen keletkeztek, amely politikailag, a muveszetekkel kapcsolatban pedig gazdasagilag is (palyazatok) tulnott a multikulturalizmus koncepciojan. Ennek eredmenyekeppen olyan filmek keletkeztek, 32 Amint Dudkova irja, Kiossev az onkolonizacid fogalmat a „traumatikus, az alkati hianyerzetbol felepitett, a kuldnbbzo, de mindig csak reszleges (Dudkova kiemelese) deficit felsorolasanak repetitiv retorikajaval jellemezheto kulturakat" erinto jelensegkent ertelmezi (Dudkova, i.m., 103. o.). „Megkesve a nagy modern nemzetek es kulturaik keletkezese utan a traumatikus kulturak roluk vesznek peldat - keszseggel (dn)kolonizalddnak." (Uo. 104.) 33 Az egykori ukran, ma dominansan ruszin prot’esszionalis szinhaz tortenetehez Id. Miron Pukan: V premendch casu. Ukrajinske ndrodne divadlo I Divadlo Alexandra Duchnovica, Presov. Bratislava, 2007, Divadelny ustav.
