Irodalmi Szemle, 2016

2016/10 - RÉGIÓ - Radoslav Passia: Idegen a határon. A Keleti-Kárpátok a XX. századi közép-európai irodalmakban (tanulmány, Paszmár Lívia fordítása) / RÉGIÓ

REGIO

foglalkoznak a karpataljai zsidok oktatasi es politikai tevekenysegevel, melynek ideologiai kontextusat a cionista mozgalom adja: „Iskolank [a munkacsi heber gimnazium, szerz. megj.] tulajdonkeppen az Erec Jiszrael egy kis szigete volt elveszve a diaszporaban, egy kis sziget a Csehszlovak Koztarsasag szivebe fulladva, az egyetlen zsido gimnazium az egesz orszagban. Nemcsak a munkacsi es a kornyekbeli zsidok kiildtek ide a gyerekeiket, hanem akar a pragaiak es a szlovakiaiak is. Tudtak, miert teszik - a gimnazium egyediilallo modon a fejlodesre es a cionizmusra szakosodott, ezert sokan sziikseges lepesnek tartottak a cionizmus megertese es az igeret foldjenek benepesitesere vald felkesziiles erdekeben."17

Az etnikai zavargasoknak, a kulturak konfliktusanak tagadhatatlanul mar a XX. szazad elso feleben voltak eldjelei, es ezek alkalmasnak bizonyultak a szepirodalmi feldolgozasra, melyekben sziiksegszeruen az egyes szerzok filozofiai, sot ideologiai eszkozei is tiikrozodtek. A terulet tisztazatlan helyzete az elso vilaghaboru utani bizonytalan geopolitikaju Kozep-Europaban a helyi elet archaikus jellegevel es az eppen zajlo nemzetebredessel karoltve, amely Kozep-Europaban masutt mar a XVIII. szazad vegen kezdetet vette, vagyis regen tetdzddott - ezek voltak azok a korulmenyek, amelyek lehetove tettek a szerzok szamara az uj, fejlodo vilagrol alkotott modernista elkepzeles es a tavozoban levo hagyomanyos ertekek kdzotti hare demonstralasat: „Verhovinaban jo emberek vannak, nem kell kikeriilni szegenyes kunyhoikat - kemeny nelkiili tetdik alatt tobb emberseg lakozik, mint a nagyvarosi hideg betonfalak mogott."18 Igy tekint erre a tersegre peldaul Karel Capek (Hordubal)

17 Bernheimova-Friedmannova:

]ak jsem prezila. ford.: Tereza Spencerova, Praha, 2002, G plus G, 40.

18 A

Karpataljara vonatkozo hasonlo jellegu irodalmi reflexio jo peldaja lehet Anna Brtnfkova- Petrikova Mezi Huculy. Zapisky z let 1929-1933 (Huculok kozt. Feliegyzesek az 1929—1933 kozti evekbol) cfmu konyve, amely nemesak tematikailag jellegzetes (termeszet, hegyi turisztika, etnografiai megjegyzesek, ember es termeszet szimbiozisa, szocialis kerdesek), hanem mufaji szempontbol is (vazlatok es rovid elbeszelesek alkotjak). (Anna Brtnikova-Petrikova: Mezi Huculy. Praha, 1997, Spolecnost pratel Podkarpatske Rusi.)