Irodalmi Szemle, 2016
2016/9 - Földes Györgyi: Tehéntekintet az életfilozófia tükrében. A nő mint Másik Szabó Dezső szövegeiben (tanulmány) / CORPUS ALIENUM
CORPUS ALIENUM kent a termeszet erejet, s dt bamuljak a tehenek, hogy atvegye teremto erejiiket - ekkor erzi meg, hogy masallapotban van. (Nem csoda tehat, hogy a regeny masik ferfi foszereploje, a konyvet kulcsregenykent olvasok szamara Adyval is azonositott Miklos, aki az irodalmi eletben a „magyar fajt" akarja az elet es az egeszseg szamara meghoditani, Budapesten megbukik, mivel az ott gyozedelmeskedd idegen faj - ertsd: a zsido - kiloki magabol, hazater falujaba, es minden bizonnyal Janos utjat koveti majd, raebredve sajat termeszeti voltara es hangsulyosan tudatosulvan benne magyarsaga, bioldgiai reprodukcidval gazdagitja majd sajatjait.) A nemi vagyukat nem gyermeknemzesre fordito fiatal lanyok 'elnimfomaniasodasara' es 'elkallddasara' jo pelda a regenyben Farcady Judit alakja: szepseget elobb szinesznokent szeretne hasznositani, de meg ehhez sem eleg elszant leven, amolyan sikertelen femme fatale-kent hanyodik a ferfiak kdzott, luxusprostitualt lesz, majd bukott nokent kullog vissza a falujaba. Judit az elerotlenedett dzsentricsalad gyermeke, ezert is sodrodik: a turani faji jellegzetessegeket hordozo magyarsagot ugyanis pompakedveles, faji tunyasag, lankado munkaszeretet, lassusag, allando ingadozas jellemzi, noha lovagiassag, meltanyossag is, s ezt kellene a parasztsagtol vett friss elettel, verrel beoltani, de Judit nem hozza meg a helyes dontest. Juditenal - akit egyebkent Janos meg el is venne elso „botlasai" utan - megrazobb a Torveny cimu novellaban a latszolag artatlan, valdjaban nimfoman lany sorsa: egy kozepkoru ferfi megkeri a kezet, de amikor rajon szexualis kicsapongasaira, elobb elolvastatja vele a Bovarynet, szeretkezik vele, majd halalra iteli: „A te csodalatosan szep tested lazadas es bun az elet ellen,
