Irodalmi Szemle, 2016

2016/9 - Földes Györgyi: Tehéntekintet az életfilozófia tükrében. A nő mint Másik Szabó Dezső szövegeiben (tanulmány) / CORPUS ALIENUM

1909-ben a Holnap korehez es Adyhoz tartozonak vallja magat, a tizes evek elso feleben a Nyugat, a Huszadik Szazad es a Majus fontos szerzoje, 1915-ben a magyar avantgard elso lapjaba Kereszteldre cimen ir programot, elobb iidvozli az oszirozsas forradalmat es a Kommiint, majd eles kritikaval illeti; 1917-ben Nines menekues cimen ir dekadens kisregenyt, viszont 1919-ben megjelenik tole Az elsodort falu, 1921-ben ismet jobboldali, antiszemita vezercikkeket kozol. Amde megis van kozos nevezo: az Elet fogalma, a maga teljessegeben es dinamizmusaban megelt, egyszerre biologiainak es metafizikainak is bizonyuld Elete, amelyet Szabo Dezso az eletfilozofiakban talal meg (Schopenhauer, Bergson, Nietzsche bolcseleteben, de szemlelete nem all tavol a darwini struggle for life, illetve a fajok harca fogalmatol sem)1. Tovabba ez a nagybetus Elet megvan szerinte Ady kolteszeteben is, s ugyanigy szamos, altala futuristanak tartott - valojaban dinamikusnak, expresszivnek mondhato - lirai szovegben (Hugo, Whitman, Rene Ghil, Beauduin verseiben), s vegiil a tenyleges avantgard - futurista, expresszionista, aktivista - szerzoknel.

Hiaba az illusztris es progressziv szerzdk hada - ahogy Deczki Sarolta irja -, ezen eletfogalom miatt Szabo Dezso muveiben megiscsak felszamolja a felvilagosodas, az Esz vivmanyait, hiszen nala az emberi lenyegenek meghatarozasa egy funkcionalis antropologia szerint megy vegbe: az ember valddi celja a fajfenntartas, az elet minoseget pedig nem kulturaliscivilizatorikus tenyezok szabjak meg, hanem az egeszseg idealjanak vald megfeleles. A felvilagosodas masik nagy mitosza is meginog nala, a haladasba vetett hit (noha ezt a huszadik szazad soran amugy is szamos kritika erte). Szabo Dezso a termeszethez vald visszateresben latta 1 Deczki Sarolta: Szabo Dezso: Az elsodortfain (kezirat).