Irodalmi Szemle, 2016
2016/9 - Rákai Orsolya: „én valahogy egészen benne vagyok abban, amit körültem látok; amit magamhoz eresztek." Test, idegenség, modernitás: Kaffka Margit és a modernség női arca (tanulmány) / CORPUS ALIENUM
CORPUS ALIENUM (peldaul a Maria eveiben, a Ket nyarban, a Hangyabolyban stb.), de mar korai novellainak is gyakori temaja az erkolcsi kiabrandulas, az osszezavarodas, majd a keseru vagy ketsegbeesett megalkuvas, mely a nove valas elkeriilhetetlen velejarojanak tunik a szerzo interpretaciojaban. A vilagtol elzarva (gyakran egyenesen zardaban), kerlelhetetleniil szigoru, am egyszersmind a vilag rendjenek biztonsagat nyujto erkolcsi elvek szerint nevelt lanyok felnove szembesiilnek azzal, hogy a szerelem, a parkapcsolat nem az, aminek ok tanultak es gondoltak - hogy a csalas es a hazugsag ugyszolvan elkeriilhetetlen resze ennek. S mivel egesz szocializaciojuk epiilt ezekre az „eletidegen" erkolcsi elvekre, a valasztott ferfiban valo csalodas egesz vilagkepiik alol huzza ki a talajt, eletiik innentol hit es bizalom nelkiili, kiabrandult megalkuvas, mely akar tragediaba is torkollhat. (Ilyen peldaul az Egy hazassdg, az Utak, az Egy nap, a Felszabadultan, a Csonka regeny, az Este, A kisleany vagy a Lujzika.) Ilyen koriilmenyek kdzott hiteltelenne valik mindenfajta hagyomanyos noi eletstrategia, s Kaffka kezdettol megszallottan keresi a megoldast a kerdesre, hogy akkor hogyan is volna lehetseges teljes, hiteles es boldog emberi eletet elni nokent, mifele identitas epiilhet, aminek segitsegevel ez megvalosithato lenne, s mifele szerepet kaphat ebben a test, a testi tapasztalas, s mindenekelott mifele elbeszelespoetikai eszkozokkel lehet ezt megragadni. 3. A TESTI TAPASZTALAT KOZVETITODESE AZ ELBESZELESBEN -ES A KORPORALIS NARRATOLOGIA Mieke Bal velemenye szerint7 a fokalizaciora azert is erdemes nagyon figyelniink az elbeszeleselemzes soran, mert az (a percepcio iranyitasa mellett, ill. azon beliil) egyszersmind az a hely is, ahol az ideologia elrejtodhet, illetve feltarulhat. A fokalizaciora valo figyelem elsodleges celja, hogy napvilagra hozzon olyan ideologikus evidenciakat, amelyeket a narratori hang nem explikal, s amelyek maskiilonben vizsgalhatatlanok maradnanak. Holott ezek a hallgatag ideologikus allasfoglalasok ellentmondhatnak a „hivatalos" elbeszelesbeli passzusoknak, sot, akar feliil is irhatjak azokat. Masreszt termeszetesen, emeli ki Bal, a fokalizacio igen finom eszkdz arra, hogy az ertelmezesek es a latasmodok sokfeleseget vonja be az elbeszelesbe, sot, akar a jelentektelennek fund, elnyomott „subaltern" nezopontjat es 7 Mieke Bal: Focalisation: Silent and Silenced Ideology. In Divya Dwivedi - Henrik Skov Nielsen - Richard Walsh (szerk.): Narratology and Ideology: Encounters between Narrative Theory and Postcolonial Criticism. Columbus, 2016, Ohio State University Press.
