Irodalmi Szemle, 2016
2016/9 - Rákai Orsolya: „én valahogy egészen benne vagyok abban, amit körültem látok; amit magamhoz eresztek." Test, idegenség, modernitás: Kaffka Margit és a modernség női arca (tanulmány) / CORPUS ALIENUM
CORPUS AUENUM kiilonbsegen alapulo reflexivitas - ami egyebken szinten leirhato az idegenseg, elidegenedes metaforajaval, hiszen a megfigyeldnek, hogy ismeretekre, tudasra tegyen szert, el kell magat kuloniteni targyatol, kiviil kell helyezkednie azon. Az ily modon ertett objektivitasra torekves a 19. szazadi tudomanyossag egyik igen fontos jellemvonasanak tunikz s az effajta megfigyeles sokaig ,a' tudomanyos megkozelites alapmetaforaja marad. A 19. szazadi tudomanyossag egy masik, de ezzel osszefiiggd, szinten nagyon fontos metaforarendszere a hoditas: a tulmenes az ismerten, az ujdonsag meghdditandokent, a ,sajat' birodalmahoz csatolandokent, birtokkent, hangsulyozottan tobbes szam elso szemelyu biiszkesegUNK forrasakent, illetve kiaknazando eroforraskent valo megragadasa. Az is szembeotld, hogy a romantikaval vegkepp a muveszet (es ezen beliil az irodalom) lenyeges ertekkriteriumava valik az ujdonsag, ujszeruseg, a kozmegegyezesen, a kommunikalhaton, esetleg egyenesen az ertelmen vagy a nyelven tulira celzo alkotas. Az ujszeruseg az egyeniseg, egyediseg zaloga es jele is egyben, ami viszont uj kapcsolatot alakit ki az eddigre Kelet-Europa tajan is egyre hangsulyosabba valo kapitalista gazdasagi mukodessel, s ezt a kapcsolatot a szellemi tulajdonjogokat, szerzoi jogokat szabalyozo torvenyek a szazad folyaman egyre pontosabban hatarozzak meg. E diskurzusszervezd strukturak mind szoros kapcsolatban latszanak lenni az emlitett minosegi kiilonbsegtetellel, illetve az idegenseg, elidegenedes problemaival, de ez a kapcsolat nagyon osszetett, s ezt reszben a tudas megszerzesenek folyamatat leirni hivatott metaforak is jelzik. A modernseg emancipatorikus tendenciaival ugyanis nehezen egyeztetheto ossze a targykent vald megfigyeles, meghdditando, birtokba veendo targykent vald leiras, s ez talan legjobban ugy ertheto meg, ha a megismeresrdl, megfigyelesrol kommunikaciokent gondolkodunk. Ela, mondjuk, ,A' beszel ,B'-hez ,C'rol, akkor az emlitett modellben ,C' definialasa, megnevezese, elhelyezese kizarolag ,A', illetve esetleg ,B' szamara lehetseges - ok a kommunikaciora kepes (feljogositott) beszelgetopartnerek, ,C' pusztan a targy, aki-ami nema, dnmeghatarozasra nem kepes es nem is jogosult. ,C' igy egyszersmind az Idegen is: idegen abban az ertelemben, hogy nines kozos nyelviink, nines kdzos kommunikacios teriink vele, es abban az ertelemben is, hogy ismeretlen, meghatarozasunkra, megnevezesiinkre szorul. ,C' eppugy lehet foldrajzi teriilet, mualkotas, tudomanyos problema, gazdasagi jelenseg, mint tarsadalmi csoport vagy egyetlen egyen, mivel a diskurziv metaforak raadasul sokszor tokeletesen osszemossak ezeket a kategoriakat - foldrajzi teriiletekrol mint jobbagyokrol, mualkotasokrol
