Irodalmi Szemle, 2016
2016/9 - Kadlót Nikolett: Az elbeszélő szöveg szereplője mint érzékszerv (Beszélgetés Rákai Orsolyával)
IDEGENSEG segitettem. Kozben pedig egyre jobban elkezdett erdekelni ez a kolteszet, mert epp azokhoz a kerdesekhez csatlakozott, amelyek az utobbi iddben leginkabb foglalkoztatni kezdtek: a kiviilrol vald megszolalas, a fragmentalt identitas, az idegenseg, a hagyomany roppant problematikus fogalmahoz valo viszonyulas kerdeseihez. Kutatasi teriileteid koziil talan a legizgalmasabb tema az idegensegkutatas. Hogyan tudnad ezt roviden definialni? Egyaltalan lehetseges? Ami a definialhatosagot illeti, az igazabol azert nem olyan egyszeru, mert az idegensegkutatasnak szamos kiilonbozo diszciplinahoz kotddd valtozata letezik mar. Talan a legregebbi a filozofia es a pszicholdgia kezdemenyezese, amihez azonban regen csatlakozott a szocioldgia is, szamos egyeb tarsadalomtudomanyos reszteriilettel. A filozofia felol aztan elindult egy ujabb kezdemenyezes is a filozofiai hermeneutika csapasiranyan. Ugyanakkor ezek a kutatasok legalabb harom-negy evtizede mar interdiszciplinaris jelleguek is, vagyis nem kothetoek egyertelmuen egyetlen tudomanyteriilethez (bar az is igaz, hogy a vizsgalatok es az eredmenyek integracidja sem feltetleniil valdsult meg). Szamomra az idegensegkutatas elsodlegesen a mai tarsadalmi feltetelrendszertink megertesenek kiserletet jelenti, s mint ilyen, elofeltetele minden tovabbi kerdesemnek, hiszen ez az aktualis feltetelrendszer mindent befolyasol. Egy Nemetorszagban eld kameruni politologus es szociologus, Leopold Duala-M'Bedy alkotta meg azt az idegensegkutatas-fogalmat meg a 70-es evek vegen, amelyet 6 xenoldgianak nevezett el, s amely aztan kesobb talalkozott Bernhard Waldenfels idegensegfilozofiajaval es Alois Wierlacher interkulturalis germanisztika-fogalmaval. Wierlacher felelevenitette Duala-M'Bedy koncepcidjat is, amely az ezredfordu- 16 fele kozeledve ujfajta aktualitast is nyert: az atalakulo, globalizalodo vilag elmeleti leirasai az interkulturalis vizsgalatokat olyan fogaimak terebe helyeztek, mint a Deleuze-i nomadizmus, deterritorializacio, illetve minoritas, a (legalabbis a kulturalis antropologiaban) Appaduraihoz is kotheto transzlokalitas, vagy az egyre nagyobb teret nyero transznacionalizmus (mely utobbinak az Irodalomtudomanyi Intezet Helikon cimu folyoirata kiilon szamot is szentelt, Jablonczay Timea szerkeszteseben). Emellett a genderkutatashoz vagy a posztkolonialitashoz hasonlo kritikai elmeletek identitaspolitikai kerdeseket is feszegeto vizsgalatai is hozzajarultak ahhoz, hogy „boruljanak" azok a klasszikus modellek, amelyekre tarsadalomleirasaink, elvarasrendszereink, intezmenyeink
