Irodalmi Szemle, 2016
2016/7-8 - NYÁR - Koós István: „amaz éjszaka kivé tett": Én, valóság és szövegiség Ady Endre Emlékezés egy nyáréjszakára című versében (tanulmány) / NYÁR
nyAr rehozo esemenyt. A verset tehat korkoros szerkezet jellemzi, kicsit hasonlokeppen, mint Babits koltemenyet, Az ordkfoli/osot. Ezt a korkdrbsseget a rimszerkezet is igazolja, hiszen a verset lezaro refren nem rimel az dt megelozd sorokkal, a vers elso soraval viszont igen. A megjelenitett vilag tehat az en altal megalkotott fiktiv kep, az en viszont a megjelenitett vilag altal letesitett instancia. Az en nem tartja hatalma alatt a kepet, hiszen az mintegy az enen kiviilrdl hozta letre az ent, es itelte arra, hogy felidezze dt, am kozben a vilag is a szubjektum aktivitasara van utalva; nem onmagaban, dnerejebol letezik, nem „objektiv valosag," hanem az en felidezettje. A ket elem viszonylagositja egymast, egymashoz kepest kiilsok; nem letezhetnek egymas nelkiil, de nem is oldodnak tel egy atemporalis szimbolikus egysegben. Az ent ilyen modon a sajat fikcioja letesiti, amelyet folyamatosan ujraalkot, es amely fikcidbol nem lephet ki. Annak a pillanatnak a megjelenitese, amelyben a koltoi szoveg visszaterne a valosag abrazolasahoz, valojaban eppen az attol vald tavolodasrol, a szovegbol vald kilepes lehetetlensegerol beszel. A vers tehat nem irhato le sem a valosagabrazolas mimetikus kodjaval, sem a szimbolum immanenciajaval. A szerkezetet nem a szubjektum es objektum egysege, nem is a mimetikussag jellemzi, hanem egyfajta orvenyszeru korkdrosseg, ami a jelentesnek (a vagyott vegpontnak) a versen beliili folyamatos, vegtelen halasztodasat eredmenyezi. Az en nem alkotja meg sajat atemporalis identitasat sem a szimbolumban, sem egy kiilso valosaghoz vald viszonyaban, hanem a korkoros szoveg belso temporalitasanak foglya marad, amelynek mar nem korlatlan ura, es nem is folerendelt cselekvoje.
