Irodalmi Szemle, 2016

2016/7-8 - NYÁR - Szili József: „nagy nyár színe szerelem színe sárga": Lator László költészetéről (tanulmány) / NYÁR

NYAR

ertelmetlen, magunkban motyogott varazsmondat-felenek, vagy egy gyerekmonddkabdl ideszakadt, felnotteknek valo „egyedem-begyedem tengertanc"-nak.

Mar az elso stacioban megfigyelhetd, hogy a beszedhang mint puszta hangzas, mint zene kezdi atvenni az uralmat a beszedhang jelenteskozlese felett. A „torokhangodra" baritonjara a „lenvirag szemedre" szopranja valaszol, ami alul bo, az feliil fesziil, hangszineivel lattat az „attetszo keskeny kekeres kezed", a melegben meglep a „huvds erintesed", s ez a masik melegseg, a Te kizarolagos melege. A masodik stacioban az atkoborolt hegyek-dombok maris atvaltanak „husdombjaidra", „dombos csipodre", s micsoda eldmotivuma a beteljesiilesnek: „mar engedekeny derekadra szadra". S valami villamtiizes bizonyossag kovetkezik, de ebben a sorban mar a sor ritmusa is atvalt az otodik szotag utan felezett hatodfeles jambusu sorbol egy a szabalyos ritmust felborito, a sorvegeig egyvegteben kiszalado szosorozatra: „hajad szarazvillam-zuhatagara". Folytatodik a sorokon beliil a felsorok egymassal feleselese („homalyos fenybol fenylo felsotetbe", „mar elvalt asszony s meg merd szemerem"), vagy eppenseggel a teljes sort lefoglalo vilagos, egyertelmu „prozai" kozles kovetkezik: „eldszor az iiromi utca hetbe", „eldszdr a huvos tamlas divanyra". Harom sort egymas utan az „eldszdr" vezet be, es a harom sorbol a harmadik varatlan ritmusfordulatot produkal: sziinetet kell tartanunk az utolso elotti szotagnal, mert enjambement kovetkezik, s ha nem, akkor megzavarodik az ertelem: „eldszdr akkor igy egyiitt veled te / vetkoztel nem en vetkoztettelek le".

S ahogy az aktushoz kozeledik a vers, egyszerre tobb egymason athatolo szdlamban, egymassal osszhangban, egymastol megis elvalasztva jelent-