Irodalmi Szemle, 2016
2016/7-8 - NYÁR - Horváth Kornélia: Kányádi Sándor Sörény és koponya című verseskönyvének poétikai tanulságai (tanulmány) / NYÁR
NYAR venseg, mint „eleven elet", ezzel osszefiiggesben es nem utolsosorban pedig mint a kolteszet (lasd Pegaszosz) megtestesitojere. A masik cimszo (koponya) ezzel ellentetben eppen a halal, a memento mori egyebek mellett shakespeare-i temajat es potencialitasat jelzi, melyre a versszdveg szavai es kifejezesei (bordak, csigolya, dogszag, belek, anyagcsere-nyomok, a ddgre settenkedo farkasok) nagyon is raerdsitenek. S meg valami kiemeli ezt a verset a kotetbdl: az, hogy zsenialis es a verseskdnyvben egyedulallo a lfrai en pozicionalasanak modja: az elso ket (negy-, illetve hatsoros) versszakban es a nyolcsoros harmadik nagyobbik feleben semmifele grammatikai jeloltsege nines a versbeli beszelonek, azaz a lirai ennek: a felsorolt tenyek okan a befogado altal fajdalmasnak erzekelheto, am nyelvtanilag kulso, harmadik szemelyu „leirast" vagy bemutatast kapunk. Az „en" mindoszsze a vers utolso harom soraban jelenik meg, am akkor igencsak markansan es hatarozott erzelmi modalitassal („ugy allok olyan vigasztalanul / s a ddgre settenkedo farkasok / szajuk szelet nyalva lesik hogy zokogok"), mikozben a modern, XX. szazadi magyar liranak az en problemajat talan a legeroteljesebben es a leginkabb egzisztencialis modon tematizalo ket koltd emblematikus verset, Jozsef Attila Eszmeletenek hires befejezeset („Igy iramlanak orbk ejben I kivilagitott nappalok / sen allok minden fiilke-fenyben, / en konyoklok es hallgatok.") es Pilinszky Apokrifenek harmadik reszet („Edtja Isten, hogy allok a napon. / Latja arnyam kovon es keritesen. / Lelekzet nelkiil latja allani / arnyekomat a levegotlen presben.") is felhangoztatja.22 22 Kiemelesek tolem, H. K.
