Irodalmi Szemle, 2016

2016/7-8 - NYÁR - Horváth Kornélia: Kányádi Sándor Sörény és koponya című verseskönyvének poétikai tanulságai (tanulmány) / NYÁR

emelik ettol a nagyon is nyilvanvalo allegorikus paralelizmustol. Kiilonosen, mivel itt a villoni balladaforma sajatos, kiforditott, megis egyertelmu invokaciojarol van szo, s ezzel ez a vers is „belep" a kotet meghatarozo, a mufajokat es mufajformakat parodisztikusan megidezo, s a szovegkoziseget mint a magyar es az egyetemes kolteszet kikiiszobolhetetlen, konstitutiv tenyezojet hangsulyozo, s mindezt ertelemszeruen az autopoetikus, a sajat kolteszetre es versnyelvre vonatkozo onreflexids alapir any aval. A koltemeny verstani jellemzoi roviden: nem harom nyolc- es egy negysoros versszakbol all, mint a villoni balladaforma, hanem negy hetsorosbol, s a negyedik strofa - a villonitol szintugy elteroen - nem negy-, hanem hetsoros; az utolso szakasz tartalmazza a balladanal kotelezdnek minosiilo ajanlast, am ez nem egy szemelynek, hanem egy foldresznek szol, s megtoldast nyer a romantikus aposztrophe „o"-javal („o te istenaldott foldresz"); rimszerkezete a villoni forma altal kovetelt modon harom rimet valtogat, am attol teljesen eltero strukturaban (az eredeti ab abb c b C helyett sajatos talalmanykent a paros rimeket egy vaksorral megtord aabbxcC figuracioval); a villoni 4-es es otodfeles jambusi sorokat itt kizarolag negyes jambusok „valtjak ki", vegiil a kotelezo refrent is sajatos modon reprodukalja a Kanyadi-szoveg: nemcsak a versszakok utolso, de az utolso ket sora is rimel, s a magyar romantika szellemeben (1. Kolcsey: Hymnus, Vordsmarty: Szozat) a ket utolso szakaszban modosult formaban.

E ciklusbol vegiil szeretnem meg kiemelni az 1985 kardcsony cimu koltemenyt,20 amely nem veletleniil viseli az (Itthoni vdltozat) alcimet mint evidens utalast a „del-amerikai" es altala20 A vers szoveget lasd a Fiiggelekben.