Irodalmi Szemle, 2016
2016/7-8 - NYÁR - Szávai Attila: Haza az őselemben (próza) / NYÁR
NYAR A mozdonyvezetd es csaladja masodszor nyaralnak ugyanezen az iidiilohelyen, van nemi tapasztalatuk a viszonyokat illetoen. Hadarva valaszolnak a helyiekkel es helyi szokasokkal kapcsolatos kerdesekre. A mozdonyvezetd felesege kisse lenezi a tapasztalatlan turistatarsakat, de kozben ugyanazoknak meglehetos rosszindulattal szidja a helyieket. A felhuzott szemdldoku kerdezokre hangos krakogassal vet pillantast, mikozben a mozdonyvezetd valaszol. A vasutas gyermeke a parton jatszik, homokvarat probal epiteni, egyelore nem erti az osszefiiggest az epiilo var es az azt rendre elmoso hullamok kozott. A helyiek mosolyogva nezik a csiricsare szines ingekben flangalo mozdonyosekat es a parton siro, konyekig iszapos csemetet. A gyerektol nehany meterre napozik a filozofus es felesege, a ferfi a tengert bamulva eppen arra gondol, hogy nagyon melyen valahol megis csak az otthona ez a kozeg. Felesege kohecselni kezd almaban, nem ebred fel teljesen, nyammogva, fujtatva kisse oldalvast fordul. Nagyot nyikordul alatta a fekvoszek. Mogottiik palmafak: lombkoronaik kimerevitett tuzijatekok. A most halvany telihold es a tavoli feher hajo tavolsaga nem valtozott, talan a hajo az egitesthez van kotve valami hosszu kotellel. Ezt mar a fiatal festomuvesz lany gondolja, mert o meg nyitott az ilyesmire. Filozofusekat nezi baratjaval, es mar erik az agyaban, mar gyulnek a szajaban a szavak, miszerint jo lenne ugyanigy egy lift megdregedni. De megsem kezd bele, mert mernok baratja a strand biifejenek arkepzeset kezdi el kritizalni, majd a biife belso berendezesenek elonytelenebb reszleteit sorolja. A festomuvesz lany bologat, mikozben megorul annak, hogy megsem adta eld a dolgot. Arra gondol, talan megsem a mernok az igazi, majd telefonjaval lefenykepezi a napszemiiveges fiut. (A kepet hazafele a repulon ki fogja torolni, miutan a fiatal mernok tiz percen at veszekszik a repiilogep szemelyzetevel a felszolgalt kave homerseklete miatt). A palackos fiu kozben ujabb kort teljesit, eppen a kovetkezo iizenetet irja atszellemulten, gyakorta belekotor vallig ero fekete hajaba, nem konnyu mindig a megfelelo iranyba forditani a fejet, hogy kifujja arcabol a tincseit a szel. A festomuvesz lany azt gondolja, valami koltofele lehet a tollaval elgondolkodva az ajkain dobolo fiu. A palackos srac hatizsakjaban osszekoccannak az tires iivegek, ezt a lany felreerti, azt gondolja, a fiu biztos alkoholista. Ettol hamar lelohad az erdeklodese. A palackpostakat utnak indito fiu meg nem sejti, hogy kuldemenyeit rendre osszeszedik a kozeli halaszok, akik lelkes termeszetvedok. Az altaluk nem ismert idegen nyelven irt iizeneteket kiteszik a kozossegi
