Irodalmi Szemle, 2016

2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Ramadanski Draginja - Horváth Futó Hargita: Az irodalomértés horizontjai Kovács Árpád műhelyében (az Esemény és költészet. Az irodalomértés kortárs horizontjai a magyar és a nemzetközi tudományosságban című kotetrol) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

IZLESEK ES POFONOK

Ramadanski Draginja - Horvath Futo Hargita

A7 T'DCiPiATCi'NAr'DTr’Q Zj JL Jlx JLz £1 JLi v-z 1VJL JZi Jlx 1 Jj D

HORIZONTJAI KOVACS ARPAD MUHELYEBEN AZ ESEMENY ES KOLTESZET. AZ IRODALOMERTES KORTARS HORIZONTJAI a MAGYAR ES A NEMZETKOZI TUDOMANYOSSAGBAN CtMU KOTETROL

„A poetika irodik tovabb." (Kovacs Arpad)

Egy jeles tudos jubileuma nagyszeru alkalom arra, hogy elkesziiljon az iinnepelt eletmuvenek portreja, megtalaljuk tudomanyos hozzajarulasanak igazi mercejet, es ami meg fontosabb - tanitvanyainak, munkatarsainak, tiszteldinek szavaival meltassuk. Jelen esetben a meltatas pazar kiadvanyat vehetjiik kezbe, amely Kovacs Arpad jeles irodalomtortenesz es teoretikus hetvenedik sziiletesnapja alkalmabol jelent meg.

A kotet alcimenek tanusaga szerint a magyar es a nemzetkozi tudomanyossag irodalomertesenek kortars horizontjairol van szo. Kovacs Arpad professzor profiljara valo tekintettel a tanulmanyok tobbsege a magyar es az orosz irodalom problemaival foglalkozik, figyelembe veve a kovacsi tudomanyos posztulatumokat, temakat es nyugodtan kimondhatjuk, ertelmezesi tradicidt, vagy ha tetszik - iskolat.

Itt mindenekelott az un. diszkurziv poetika modszertani elveire gondolunk, amely Kovacs Arpad szemelyeben innovativ, termekeny es egyiittmukodesre hajlo kepviselore talalt. Kiilonosen szembedtlo a regenyertelmezesre valo orientaltsag, amire a legszebb modon utal mar a konyv boritolapja is. A cimoldalon Dali Don Quijote-ja lathato, az elso igazi regenyhos, aki hadilabon all a „realitassal", belefeledkezve sajat szelmalom-valdsagaba (Hamvas Bela), mig az dsszecsukott kotet egy Dosztojevszkij-idezettel orvendeztet meg benniinket - 6 volt az, aki Don Quijote-i hoseinek egesz soraval a legjobban megerositette a regenynek eppen ezt a lenyeges orientaltsagat (vallomas, megvaltas, misszio, a szepseg iidvozito erejenek kisereteben).

Az irodalom diszkurziv termeszetehez tobbe nem fer ketseg, sem szoban, sem a kimondottak irasbeli materializalodasaban. A kiadvanyt lapozgatva meggyozodhetiink rola, hogy a diskurzus (E. Benvenist) interdiszciplinaris koncepcid, amely melysegesen athatotta a korszeru irodalomelmeletet. A beszed, illetve a szovegmondas mikentjenek ertelmeben, a diskurzus nem csupan a konkret kijelentesnek a lingvisztikai, hanem filozofiai, ideologiai, politikai aspektusait is feloleli, beleertve a befogadora gyakorolt