Irodalmi Szemle, 2016

2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Molnár Eszter: Proféta a saját hazájában (egy Csontváry-kiállítás és környéke) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

IZLESEK ES POFONOK helyet az izgalmas szinvilagu, dalmat videket abra­­zolo, kisse Marffy Dezsd stilusat idezo festmeny is. A Mandulaviragzds (1901) cimu keppel ismet hazaja­­nak irodalmi multjaval lep parbeszedbe a festo, ami­­kor mintha kepben fogalmazna ujra a mindenkori magyar muveszsorsot panaszlo, Janus Pannonius Egg dundntuli mandulafdrol cimu koltemenyet is. Az 1902-es Selmecbdnya latkepe, illetve az 1903-as Eavasz Mosztdrban cimu tajkepek mar meretiikbol adoddan is sejtetnek valamit a Csontvaryra jellemzo robba­­nasszeru, szinte sokkolo befogadoi elmenybol. A negyedik teremben a majd csak az utolso te­­remben tenylegesen sorra keriilo, Marokkoi tanito cimu keppel parhuzamba allithato Oreg haldsz cimu kepet lathattuk, illetve az 1902-es, Castelmare-t ab­­razolo festmenyt. A tenger haborgo hullamai, me­­lyek nyilvanvaloan ismet szimbolikus toltetuek, erds kontrasztban allnak az egyebkent egy konnyed impresszionista kepbe illo tajjal. A Hajotdres cimu keprol esziinkbe juthat Theodore Gericault A Medu­­za tutaja cimu kepe is. Mintha Csontvary itt ismet egy masik ismert muvet probalna uj kontextusba helyezni, illetve tulszarnyalni. Az otodik teremben minden elet szubsztanciaja, a viz keriil foszerepbe, mely elet-, termekenyseg-, es szerelemjelkep egyarant. (A viz rombold erejet, negativ vetiiletet, a halalviz kepzetet kepviseli az 1879-es tiszai arviz alapjan festett kep). A termet a Nagy Earpatak volgye a Tatrdban cimu lenyugozo alkotas uralja. A kep stilushatasa mintha olyan di­­chotomiakra tamaszkodna, mint az orok es a pilla­­natnyi, a kicsi es a nagy. Miutan a latogato athaladt Matrai Erik vakito, neonos fenyfolyosojan, a hetedik teregysegben mar a leghiresebb kepek koze tartozo Siratofal cimu festmenyt csodalhatta meg. Ezek utan a ter szerkezete is valtozatossa valt, csigavonalu at­­jaron, lepcsosoron kellett lemennimk ahhoz, hogy megnezhessiik a Maria kutja Nazaretben (1908), illet­ve a Baalbek (1906) cimu oriasvasznakat. A rendezes­­nek koszonhetoen itt valoban olyan erzese lehetett a latogatoknak, hogy belepett Csontvary kepeinek terebe, es ott a keleti tajakat idezo szinek lelekme­­lengeto oleleset erezheti. A kovetkezo teregysegben egy erdekes valogatast lehetett latni Csontvary apro benyomasait rogzito egyszeru ceruzarajzairol, kro-

Next

/
Thumbnails
Contents