Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Ayhan Gökhan: „A mesék egyáltalán nem a racionalitás ellentétei" (beszélgetés Boldizsár Ildikóval) / HOL VOLT, HOL NEM VOLT
HOL VOLT, HOL NEM VOLT Szenvedelyesen erdekel a vilag, legutobb peldaul a kvantumfizika rejtelmeibe vetettem bele magam, es - mino csoda ez is! - megtalaltam a meseterapia tudomanyos, elemi reszecskekig hatold magyarazatat. AG: Szokott-e kedvtelesbol, a sajat maga szorakoztatasara meseket olvasni, vagy a munkaja mindig arra kotelezi, hogy szakmai szemmel nezze a meseket? BI: Bevallom, en meg manapsag is kedvtelesbol olvasok meseket. Az kiilon szerencse, hogy a munkamhoz is nagyszeruen tudom hasznalni mindazt, amit kedvtelesbol a magameva teszek. Ez ugy mukodik, hogy minden elofeltevestol, elditelettol es varakozastol mentesen, am tele kfvancsisaggal olvasok el egyegy tortenetet (egyebkent minden mas szoveget is), es engedem, hogy magaval ragadjon, elbuvoljon, ha akar. Ha ez megtortenik, elgondolkodom azon, vajon mi lehetett ennek az oka. Ha meg nem tortenik meg, hat „engedem, hadd menjen..." Lehet, hogy egyszer visszajon hozzam, vagy ha nem, hat nem volt dolgunk egymassal. Persze nagyfoku fegyelemre is sziikseg van, hiszen nem tudhatom, hogy az elengedesre szant mese nem lesz-e valaki masnak a hasznara egyszer. Ezert azt megteszem, hogy folfrom a cimet egy fiizetbe, hozzafuzve, hogy milyen elethelyzetben vennem eld. AG: Mi a nepmesek mai napig tarto varazsanak, buvoletenek a magyarazata? Megfejthetetlen titokrol lenne szo? Mit tudott a regi ember, tobbet tudott-e, mint a huszonegyedik szazad gyermekei? BI: En emberi tapasztalatok gyujtemenyenek tekintem a nepmeseket, es azt gondolom, hogy az elkepeszto emberismeretiik miatt van ekkora hatasuk. A regiek nemcsak a vilagot akartak megerteni es megmagyarazni a meseken, torteneteken keresztiil, hanem dnmagukat es a masik embert is. Figyeltek, eszrevettek, megertettek - majd mindezt mesekbe zartak. Mi pedig magunkra ismeriink a tobb ezer eves tortenetekben, hiszen minden mese rolunk szol. AG: Aki a meseket erti es szereti, on szerint jobban kepes hinni a magasabb rendu dolgokban, Istenben, sorsban, s mindez nem gatolja-e abban az embert, hogy a valo, racionalis vilagban ervenyesiiljon? A gyakorlatban mire jo a mese? BI: A mesek egyaltalan nem a racionalitas ellentetei. A legtobb mese nagyon is racionalis dolgokkal foglalkozik. Az allatmese peldaul az erkolcsi rend megteremtesevel es stabilizalasaval, a novellamese az eszbeli kepessegek pallerozasaval, az ordogmese a kisertesekkel valo megbirkozassal, a trefas mese a nem jol mukodd dolgok felismertetesevel, s meg a varazsmese is tartalmaz olyan motivumokat, amelyek praktikus modon hasznalhatok a mindennapok soran. Ha a mese csodas elemeit nezem, akkor sem mondhatom, hogy egy irracionalis vilagot latunk mukodesbe lepni, hiszen a csodak arra jok, hogy hinni tudjunk hatartalan lehetosegeinkben. Mert a lehetosegeink valdban hatartalanok, az eleresiikbe fektetett energia lehet csak veges. AG: Szamos foglalkozast, meseterapiat vezetett mar. Elofordult, hogy valakinel nem ert el eredmenyt, kudarcba fulladt a terapia? Ha volt ilyen, megtenne, hogy elmondja, hogyan elte ezt meg, milyen modon dolgozta fel? BI: Ha a kudarc oka az, hogy nem tudom a megfelelo pillanatban „eloran-
