Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Tibeti népmesék (A gyáva rabló; Tündöklő csillag; A békaherceg; A Nap válasza; Az ember, a nyúl és a farkas; A varázslatos csirke; A sziklaoroszlán kinyitja a száját; Az egérhercegnő; Az okos juh; Péter Alexa fordításai) / HOL VOLT, HOL NEM VOLT
HOL VOLT, HOL NEM VOLT TUNDOKLO csillag Cering a sziileivel elt egeszen addig a szornyu evig, amikor nem esett egy csepp eso sem, a termes elszaradt, es nem maradt mit enniiik. Cering akkor elindult, hogy talaljon valamilyen munkat, amivel tamogathatja sziileit. Miutan hosszu ideje vandorolt mar, talalkozott egy dregemberrel, aki nehez fonott kosarat cipelt a hatan. Cering odaszaladt hozza, es igy szolt: „Neked nines eleg erod ehhez a nehez kosarhoz, engedd, hogy segitsek!" Az dregember odaadta neki a kosarat, es azt mondta: „Milyen kedves vagy!" Ahogy setaltak egyiitt, hirtelen besotetedett az eg, es egy mennyddrgo sarkany repiilt el felettiik. Cering, bar bator fiu volt, a sarkanytol nagyon megrettent. Felelmeben feliivoltott, a foldre vetette magat, es a kezevel probalta eltakarni a fejet. „Fiu! A sarkany csak egy egyszeru allat, miert felsz tole ennyire?" - kerdezte az dregember. „Amig nem talalkozol teljes valojaban egy sarkannyal, addig nem is felsz tole" - mondta a fiu. „Rendben, akkor menjiink egyiitt, es meglatod, hiaba talalkozom egy sarkannyal, nem ijedek meg tole" - valaszolta az dreg. Az igazsag az volt, hogy az dregember magus volt. Mondott nehany titkos mantrat, es Ceringgel egyiitt hirtelen felrepiiltek a felhok foie, akar a madarak. Cering gyonydru havas hegyeket latott maga eldtt es a fenylo kek oceant maga mdgdtt. Mikor felnezett, millio csillag ragyogott az egen. Kinyujtotta a karjat, es megragadott egy fenylo csillagot. Nezegette egy ideig, majd zsebre tette. Akkor meglatott ket sarkanyt, akik lovakat vezettek. A lovak egy nagy vodorben vizet cipeltek. Mikor a sarkanyok farka menet kozben veletleniil osszeert, azok mennydorgesszeru hangot keltettek. Cering ekkor jott ra, hogy mi okozza a sarkanyok felelmetes hangjat. Harom istenfiu erkezett ekkor, akik fogtak a vizesvodrot, es elkezdtek a felhoket ontozni. Mikor meglattak Ceringet, igy szoltak: „Fiu! Gyere es segits nekiink megontozni a foldet!" Cering drommel segitett nekik. Vett egy nagy merokanalat, es a foldre ziiditotta beldle a vizet. Mikor apja foldjei foie ertek, kiilon meg egy adag vizet a foldre dntott. A harom istenfiu megkoszdnte Ceringnek a munkajat, es segitettek neki hazajutni. A fiut egy sarkany farkahoz erdsitett kotellel szep lassan leeresztettek a foldre. Cering boldog volt, hogy ujra otthon lehet, es azert is boldog volt, mert esett az eso. A sziilei is halasak voltak, hogy fiuk epen es egeszsegesen hazaert. Cering ekkor eldvette a csillagot a zsebebol, melynek fenye beragyogta a szobat. Nemsokara mar az egesz falu tudta, hogy Cering milyen gyonydru csillagot hozott az egrol. A hir vegiil a Kiralyhoz is eljutott, aki nagyon irigy volt Cering csillagara. Felajanlotta a fiunak, hogy rengeteg penzt fizet erte, csak adja neki a csillagot. Cering igy gazdag ember left, epitett egy szep hazat a sziileinek, es a penzbol mas szegeny embernek is adott.
