Irodalmi Szemle, 2016

2016/5 - TALAMON ALFONZ - SHAKESPEARE - Forgách Kinga: „Nem félek az emlékektől" (Szászi Zoltán A szokott helyen hatkor című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

talatlansag es tapasztaltsag, forrofejuseg es higgadtsag, tudas es nem tudas ellentete is. Eppen ezert ez a regeny nagyon eroteljesen szol a mostani fiatalokhoz, hozzank, akik '89 utan sziilettiink. Mert mi vagyunk azok, akiknek mar a rendszervaltas is csak egy homalyos mese, amirol par oldalt olvastunk ugyan a gimnaziumi tdrtenelemkonyvben, de valojaban fogalmunk sines rola.

A dialogusokat beszeles es hallgatas valtakozo dinamikaja epiti fol. Emiatt kicsit nehezen is indul be a regeny, mert az elejen tobb a titok, a nem beszeles, a kimondas halogatasa, mint a valds tortenes es beszed. A mu eppen abban az idoszakban jatszodik, amikor elkezd megborulni a rendszer, vagyis amikor eljon az ideje a nyilt beszednek: „Figyelj, mert hamarosan eldobom a poharat, aztan ki mesel arrol, mi volt itt? Senki, mert senki nem akar ra emlekezni" (39.). Minden egyes mondatot meghataroz az, hogy mi az, amirol nem lehet beszelni a felelem miatt, es mi az, amirol a fajdalom okan kell hallgatni. Lassu oldodas es feltarulkozas ez a konyv. A mult esemenyei, a varoses csaladtortenet lassan, homalyosan bontakoznak csak ki. Ezek a mesek ellenpontok kivannak lenni a kommunista rendszerrel szemben, mely minden lehetseges modon el kivanta torolni a multat: „De hogy a multat vegkepp el torolni! Ez volt a jelszo!" (28.)

Nem keriili ki a regeny a nosztalgia temajat sem, ami egyiitt jar az emlekezes motivumaval. „Ocsi, venek vagyunk mar, hat felejtiink. Meg nosztalgiazunk is, sok mindent megszepit az emlekezet. Bizonyos dolgok meg kikopnak az emlekezetbol. De a fontos dolgok nem vesznek am el" (52.). A nosztalgikus mesek leginkabb az egyeni elettortenet esemenyeihez kapcsolodnak, melyek dsszefonodnak a mindenkit erinto traumatikus tortenelmi esemenyek szemelyes aspektusaival, izgalmas egyveleget alkotva.

A nosztalgia egyik legfobb celpontja a cselekmeny, a beszelgetesek helyszine, Nyomrodtornya (a nevvalasztas a Nimrod kiraly altal epitett Babel tornyara utalhat). A fiatal foszereplo, Ocsi legfobb celja az, hogy valamit megfejtsen a felvideki varos tortenelmebol. Ebbol a szempontbol Szaszi Zoltan folytatja egy korabbi regenyenek, A Zimanko es a varos szive cimu konyvenek kiildeteset, mely szinten a rendszervaltas koriili idokben es napjainkban jatszodik. Abban a tortenetben a hatvan ev koriili Zimanko visszater Felvidekre, hogy ott megkeresse varosanak szivet, vagyis hogy feltarja a multat, a kozosseg regi torteneteit. A ket mu tehat erdsen kapcsolodik egymashoz, nem is beszelve arrol, hogy a fo meselonk ebben az uj tortenetben Havas Z. (Zimanko) Miklos. „Az a kerdes nem hagy beken, milyen lehet egy igazi varos?" (160.)

A szokott helyen hatkor ugyan egy beszelgetesregeny, megsem valik unalmassa, mert az iro minden egyes dialogust konkret szituacioba es tortenesbe helyezett. Igy nem csak arrol van szo, hogy a Dzsungel nevii koesma teraszan elhangzo mondatok, visszaemlekezesek alkotjak a regeny egeszet, hanem minden beszelgetesnek, tortenetnek van egy jelenbeli kerete is, mely az eppen zajlo rendszervaltas esemenyeibol es a szereplok eleteben torteno valtozasokbol all ossze. A szoveg elobeszed-szeriisege viszont vegig nagyon meghatarozo marad. A szereplok kozvetleniil, szlengesen beszelnek, Szaszi sokszor regi vagy helyi szavakat (csikuli, cuccflekk, fricc, gulyka) is beepitett a dialogusokba. Az elobe-