Irodalmi Szemle, 2016

2016/5 - TALAMON ALFONZ - SHAKESPEARE - Czinki Ferenc: A pozsonyi metró (kisprózák)

a hattyu belemenne a vizbe, mar keso lenne, de inkabb a fiives, fas teriilet fele fordul. Mar csak nehany meter valasztja el oket egymastol, amikor a feher folt eltunik, nem tert ki semerre, mintha a fold nyelte volna el. A fiu tesz nehany lepest elore, szorosabban ramarkol a kesre, amikor azt erzi, hogy mar nines a laba alatt semmi. Egy rovid pillanatra ujra megall minden, mint elozd este a koesma kavicsos teraszan, es erre a rovid pillanatra adatkozlo hosom a levegoben all, megszunik a talpa alatt az altala ismert vilag. Csak utana zuhan bele a vegtelen godorbe a tervezett pozsonyi metro nyomvonalan. Saros gbrongyokon esuszik lefele, amig valla neki nem csapodik a betonfalnak. Kell egy kis ido, amig a szeme megszokja a sotetseget, megszokja a semmit. Szediil, az esti sorokhoz, palinkakhoz es a lazas remalmokhoz most hozzajon ez a becsapodas. Nem tudja, hogy valoban szediil-e, vagy csak a talaj ilyen. De kitartoan halad elore. Eloszor a bokaja bicsaklik meg, mintha a sinek koze lepne, aztan a jobb kezet horzsolja le, a bal csukloja mintha meg is repedne. A hasat vasbeton gerendaba iiti, a hatat drothuzal horzsolja le. Bal szemebe kampo akad. Amikor vegre hazaer, felkapcsolja a neont a konyhaban. A feher foltot maga melle iilteti a padra. Fejiik egyszerre bicsaklik oldalra. Amikor anyja a konyhaba lep, megall elotte, szeliden nezi. Megsimogatja a fejet. Aztan a hattyuet is. Masnap reggel adatkozlom egy jokora, spargaval atkotott kartondobozzal setal at az uj hidon Az Ordoghoz cimzett fogado fele.