Irodalmi Szemle, 2016
2016/4 - BEVETÉS 2016 - Átszövöm, továbbszövöm, visszaszövöm (beszélgetés Paluska Zsuzsannával) / BEVETÉS 2016
koltok es irok tanulmanyozasa, velemenyek begyiijtese a verseimrol. A masik pedig a konkret iras, tehat amikor mar anynyi inger er, annyi inspiraciom van, hogy kepes vagyok a sajat gondolataimat leirni. Keves emberriek sikerul azzal a benne mocorgo valamivel barmit is kezdeni kiilso motivacio es mestersegbeli muvelodes nelkul. ISZ: Becsben vagy egyetemista. Az, hogy a hetkoznapokban nem abban a nyelvi kozegben mozogsz, amit az irasaidban hasznalsz, neheziti vagy kbnnyiti az irast? PZS: A hetkoznapokban rengeteg nyelvet hasznalok, nemetet, angolt, es tanulmanyaimnak kdszdnhetden meg neha franciat is, emellett merem allftani, hogy meg igy is a magyar nyelv az, amivel (vizsgaidoszakon kfviil) a legtdbbet foglalkozom. Igazabol nem allitanam, hogy barmilyen negativ hatassal lenne ram a nemet nyelvi kbrnyezet, kiveve talan, hogy az elobeszedbe belekeverek nemet kifejezeseket, amiket a tobbiek, akik ugyanebben a kornyezetben elnek, szinten megertenek. Ez olyasmi, mint amikor a felvideki magyarok neha szlovak kifejezeseket hasznalnak, de toliik se kerdezik meg, hogy vajon a szlovak nyelvi kornyezet neheziti-e a magyar nyelven irast. Amikor idovel azt vettem eszre, hogy „szabadosabban" fogalmazok magyarul, valamint visszafejlodest eszleltem a magyar nyelv hasznalataban, tehat peldaul egy cikk megirasa egy kicsit nehezebben ment, mint gimnazista koromban, amikor gyartdszalagon allitottam eld a szovegeket, beszamolokat, riportokat, akkor valtoztattam a strategian. Igyekszem tudatosan fejleszteni magam az anyanyelvemen, hogy bovitsem a szokincsemet, es javitsam a fogalmazasi keszsegeimet. Egyebkent az ember akkor tad tokeletesen idegen nyelveket elsajatitani, ha az alapok- tehat az anyanyelv - eleg szilardak. ISZ: Tudnal idegen nyelven verset irni? PZS: Egyelore nem vagyok biztos benne, ahhoz meg sokat kell fejlodnbm, hogy a nemet irodalmi nyelvet tokeletesen megertsem, es esetleg az irassal is megprdbalkozzam. Viszont mivel szenvedelyesen vonzodom a nyelvekhez, kesobb nagyon szeretnek a forditassal kiserletezni. ISZ: Szerkesztokent is aktiv vagy, az Alma Mater diaklap foszerkesztojekent. Mi a fd celod ezzel a lappal, hogy lehet szerinted szelesiteni a szlovakiai magyar fiatalok latokoret? PZS: A foszerkesztdi let megint egy masik letforma, ott nem csak irodalommal foglalkozo szemelykent vagyok jelen. Az eddig a kezem alatt megjelent szamokban igyekeztem kivalasztani a szerkesztdkkel egy temat, ami kore aztan az osszes cikket csoportositottuk, es korbejartuk a kultura, kdzelet szempontjaibol. Termeszetesen az Alma Maternek van egy irodalmi rovata is, amelyben felvideki kortars szerzok muvei is megjelennek. Ezt nagyon jonak tartom, hiszen a lap sok diakhoz eljut, es sokkal konnyebben emesztheto igy az irodalom, hogy bele van csempeszve egy mas temakkal is foglalkozo lapba. Ezaltal, akinek nem keriil a keze iigyebe egy irodalmi lap, az is talalkozhat kortars irodalommal. A fd celom az Alma Materrel az, hogy mincl tobb diakhoz eljusson, es mivel altalanos problemakkal - tehat nem csak a felvideki magyarsag dolgaival- foglalkozunk, ezert ugyanennyire cel az elgondolkodtatas, a latdkor szelesitese, a kitekintes a vilagra es a diakokban szunnyado tettvagy felkeltese.
