Irodalmi Szemle, 2016
2016/4 - BEVETÉS 2016 - A lényeg az egyszerűség (beszélgetés Plonicky Tamással) / BEVETÉS 2016
A LENYEG az egyszeroseg 1 BESZELGETfiS PLONICKY TAMASSAL Irodalmi Szemle: Jo helyen tapogatozom, ha Chuck Palahniuk es Bret Easton Ellis tajekan latom a prozad ihletettsegenek fo forrasait? Plonicky Tamas: Abszolut. Az elmult nehany evben szamos amerikai szerzo muve keriilt a kezembe (koztiik Ellis, Palahniuk vagy Bukowski regenyei), es voltak ram nagy hatassal. Kedvelem az eletszagu torteneteiket, a tarsadalom periferiajan eld, lecsuszott egzisztenciak nihilista mindennapjait es a szocialis problem akat meglehetdsen szelsosegesen szemleld iroi reflexidt. De egyeb szerzok nevet is meglehetne emliteni, peldaul Raymond Carveret vagy a skot Irvine Welshet. ISZ: A magyar szerzok kdziil kik azok, akik hatottak (hatnak) rad? PT: A minimalista perspektiva miatt illo lenne Hazai Attila nevet mondani, de elsosorban Kosztolanyi epikai muvei - amelyek szerintem a nyelvezetiik miatt szamitanak kiemelkedonek es termeszetesen Jozsef Attila kesei kolteszete, ami szamomra egyertelmuen a magyar lira csucsa. ISZ: A toredezettseg a szovegalkotas egyik fontos eszkoze naiad. Felmeriil a kerdes: egy toredezettsegre epiilo szerkezet mekkora sulyt bir el? Egy nagyobb terjedelmu szoveg terhet is megbirna? PT: Az konnyen elkepzelheto, hogy problemas lenne egy hosszabb szovegnel ez a fajta stilus, bar ervkent hoznam fel, hogy a mar emlitett Chuck Palahniukfele irasok is hasonloan „szetvert" strukturara, koncepciora epiilnek, megis van koztiik tdbb, viszonylag nagyobb (akar 300 oldalas) terjedelmu regeny is. A valasz a kerdesre tehat: igen. Persze az is egeszen biztos, hogy ez a szerzo lenyegesen kevesebbszer (es persze sokkal jobban) alkalmazza ezeket a huzasokat. Termeszetesen a vegeredmeny - fdkent, ha regenyrol beszeliink - fugghet a szoveg felepitesetol is. Ha a szoveg tdredezettsegen alapul, de a kdtet mondjuk tarcaszeru, rdvid lelegzetvetelu fejezetekbol all dssze, akkor a tagoltsagnak koszonhetden nem hinnem, hogy gondot jelentene a terjedelem. Ha pedig egy lenyegesen hosszabb prozarol vagy egy tdmor kisregenyrdl beszelnenk, nos, azt sajnos nem tudom megmondani, hogy megbirna-e ezt a fajta „hangnemet"... ISZ: Gyakran felbukkannak a szovegeidben kiilonfele drogok, tudatmodosito szerek. Hogy latod ezeknek az irodalomhoz fuzodd viszonyat: sziiksegszeruen fonodik dssze a ketto? PT: Velemenyem szerint a tudatmodosito szerek ezekben az elbeszelesekben csupan egyfajta - a tarsadalombol es a csaladbol valo kirekesztettsegnek koszonhetden kialakult - akut valaszreakcidkent ertelmezhetdk. A valaszt arra, hogy az irodalomba hogyan keriilt bele ez a tema, valdszinuleg a romantika idoszakaban kell keresni, valahol a „zsenikultusz" megjelenesevel egy idoben. Ez azonban napjainkban es
